Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Henzsel Ágota: Szabolcs megye és I. Rákóczi György 1644 - 45-ös háborúja

Petneházi Zsigmond járásában 179 forint 50 dénár 60 forint 75 dénár 202 forint 442 forint 25 dénár Pinkóczi István szolgabírónál 240 forint 75 dénár 78 forint 50 dénár 141 forint 460 forint 25 dénár A négy járásból összesen 1525 forint 80 dénár volt a bevétel. A porták után kivetett adókból arra lehet következtetni, hogy kb. 110 adózó porta volt ekkor Szabolcs megyében. A megjegyzésben szereplő kállóiak ügye már 1644. végén is gondot okozott a megyei tisztikarnak, a saját személyében katonáskodó, vagy katonaállításra kötelezett nemeseknek. A kállóiak ugyanis mentességet kaptak a fejedelemtől a katonatartás terhe alól. A szabolcsiak szerint "a kállai nemesség kihúzta magát a megyei limitációból... a kállai vice kapitány, porkoláb, udvarbíró mentessé tették magukat."? Nemcsak személyek, birtokok is mentesülhettek a terhektől, csökkentve ezzel az adóztatható porták számát. 1645. tavaszán az akkori másodalispán Bay István és Vay Péter járt I. Rákóczi Györgynél, hogy közösen találjanak megoldást a kállóiak ügyére. A megye visszatérésük után úgy határozott, hogy vagy leváltják a kallói vár tisztviselőit és bíróság elé kerülnek, vagy a kallói kapitánynak alávetettek az őrséggel közösen viseljék a terheket. A háborúskodás ideje alatt 1645. nyarán került sor az utolsó personalis insurrectióra, amely időben egybeesett I. Rákóczi György seregeinek a Morváig történő előretörésével. A fejedelem végre találkozott svéd szövetségeseivel, de a török Porta tiltása miatt közös katonai fellépésre nem gondolhatott. Az insurrectióról szóló fejedelmi parancsot május 16-án hirdették ki a szabolcsi nemesek előtt, a katonai szemlét tizenöt nap múlva, május végén tartották. Május 30-án is történt jegyzőkönyvi bejegyzés: a fejedelem levélben siettette a felkelést, és teljes számban kérte az ágyúszállító szekerek és ökrök küldését. 1645. június elsején, a kivételesen Demecserben tartott gyűlésen feljegyezték, hogy a nemesség zászlók alá szállt és csatlakozott a fejedelem táborához. A jegyzőkönyvben ezúttal több hivatkozás is található a nemesi felkelésre. Július 21-én "a nemesség személyes felkelése idején" az otthon maradottak, az alispán, a szolgabírák tartottak gyűlést. Egy héttel később megemlítették, hogy az insurrectio még tart... A szabolcsi nemesség szeptember közepére tért haza a