Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)
Hőgye István: Szabolcsra vonatkozó iratok Zemplén megye levéltárába
A két szomszéd megyét közel 100 km-es szakaszon a Tisza választja el, vagy köti össze. Ez a tény évszázadok óta meghatározza a kapcsolattartást, a vitákat, a megegyezéseket, a határpereket, a közigazgatási változásokat, melyek az utolsó évszázadban Zemplén javára területeket csatoltak át a Taktaközből és a Bodrogközből. Ezzel a látszólag ésszerű intézkedéssel - noha az évszázados vonzáskörzetek megszüntetésével - a Tisza folyó valóban el választója lett a két vármegyének. Az elmondottakból következik, hogy a Bodrogzug három falujára, valamint a Taktaköz községeire vonatkozó régi adatok Szabolcs vármegye levéltárában keresendők, esetlegesen iratátadással egyszer Zemplénhez kerülhetnének az elkülöníthető, összefüggő irategyüttesek a Zemplénhez csatolt községek vonatkozásában. Az elmúlt századokban Zemplén megye Északkelet-Magyarország tájegységéhez, Kassa vonzáskörzetéhez számított, míg Szabolcs a környező alföldi megyékkel Debrecenhez. A II. József-kori közigazgatás átszervezés idején a nagyobb egységbe osztott Zemplén Kassa központhoz, Szabolcs pedig Várad központhoz került. A közelség és az egymásrautaltság rengeteg közös intézkedést hozott. Amikor még a vármegyék hagyományosan is minden intézkedésben lakóik javát, a törvényességet, a barátságot keresték, mindig megtalálták az adott ügyek igazságos, emberséges elintézésének módját. Sokszáz ügy (határperek, egyéni birtokperek, rablók, gyilkosok, tanúkihallgatási jegyőköny veinek megküldései, politikai állásfoglalások stb.) ismeretében elmondhatjuk, hogy alapos mérlegelésekkel szinte mindig igazságos döntést hoztak, nem tekintvén sem barátságot, sem ellenérzést. A gazdag forrásanyagról, azoknak szabolcsi vonatkozásairól a fondjegyzékünk logikájában szeretnék röviden, utalásszerűén szólni. Mivel levéltárunk feudáliskori iratanyaga gazdagabb, teljesebb és jobban ismerem, ezekre részletesebben utalnék. A főbb forrásokból értékelés nélkül kiemelnék hasznosíthatókat, további kutatásra érdemeseket. Megyegyűlések jegyzőkönyvei sorozatból 1558-1703, 1712-1713, 1723-1849, valamint az ezekhez kapcsolódó iratokból a korabeli segédletekkel kigyűjthetők a szabolcsi vonatkozások. Ezekben közös intézkedések, adóügyek, katonaállítás, a gazdálkodás segítői, akadályozói, folyószabályozások, útügyek, rév, vámhasználatok, árszabások, követi állásfoglalások egységesítése, meghívások megyei rendezvényekre, főispáni beiktatásokra, tisztújításokra, hírességek gyászjelentései, vásárrendtartások, köröztetések, személyek és elveszett, kóborló állatok. A Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok gyűjteményében különös értékű adatok találhatók. A török elleni küzdelmek közös adatai, Wesselényi nádor közel 200 db levele a rakamazi táborból, melyben Zemplént és Szabolcsot közös áldozatokra szólítja, sürgeti, parancsolja, katonákat kér, élelmiszereket, sáncépítő munkásokat stb. A hegyaljai felkelés, majd a Rákóczi szabadságharc idején, főleg a kezdeti időben a fejedelem hűségére tért szabolcsiak nagy áldozatokat hoztak, részt vettek Tokaj ostromában, majd Patay Sámuel vezetésével a tokaji vár lerombolásában. Mind a közgyűlési iratokban, mind e történeti gyűjteményben
