Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Hőgye István: Szabolcsra vonatkozó iratok Zemplén megye levéltárába

szazával található utalás, adat a hegyaljai szőlőtermelésben, borgazdálkodásban, kereskedelemben részt vevő szabolcsiakra, kik mint a környékből (Tímár, Rakamaz, Nagyfalu, Ladány) érkező szőlőmunkás, mint pedig megyebeli illetőségű szőlőbirtokos (Károlyiak, Vayak, Patayak, Dessewffyek stb.) Tömeges adatok vannak a kereskedelmi kapcsolatokra, a tokaji sóhivatal a szabolcsiakat is ellátta, megyei vásározók érkeztek a híres hegyaljai vásárokra a tiszai réveken, a megkárosítások, visszaélések, vámtarifák rakamazi töltésen, szabolcsi, alföldi borok tiltott behozatalai miatti ügyek. Vásárkapcsolatok, vásári időpontok megváltoztatásáról kölcsönös értesítések, piaci árjegyzékek, ingatlan bérbeadási felhívások (pl. Dessewffyek bükkszentmihályi kocsma, mészárszék és más javadalmak). Szabolcsi, zempléni görögök kapcsolatai (kallói, nánási görög csoportok vitái a hegyaljaiakkal, tokaji görög kompánia királyteleki több évtizedes bérlete, újfehértói pereik) gazdasági és kulturális vonatkozásokban. A nemesi bíráskodás iratsoraiból szintén százával találhatók perek, gyilkossági, rablási, betyárkodási ügyekben, kölcsönösen megküldött tanúvallomásokkal, ítéletekkel, politikai ügyek, körözések, pénzhamisítások, visszaélések, csalások, zsidó, görög borhamisítók, szabolcsi vándorcigányok garázdálkodásai, zempléni börtönökben raboskodó szabolcsiak szabadítási kérelmei, hivatalos és magános átiratok. Az úrbéri törvényszékek anyagaiban a Szabolcsban is birtokló nemesek (Dessewffyek, Károlyiak, Kállayak, Mudrány, Lónyay, Vay) és bérlőik, jobbágyaik vitái találhatók. A be- és kitáblázási iratokban a Zemplénben is szerepet játszó kettős birtokosok megyei birtokainak megterhelése kísérhető nyomon. Nemességi kihirdetések, nemesi bizonyítási perek, nemesi igazolások kiadása nagy számban fordul elő iratainkban. Az alispáni és szolgabírói bíróság előtt lefolyt különböző ügyekben a felperesek betűrendjében sok szabolcsi nemes családtag és családi adat szerepel. Főleg történelmi családok - a már korábban is említettek - polgári pereikben szép számmal találhatók szabolcsi adatok gazdasági, kulturális vonatkozásokkal. Nemcsak eseményekre, gazdasági és kulturális kapcsolatokra találunk adatokat, hanem néprajzi, orvoslás, művelődés-történeti emlékeket is, pl. a zempléni és szabolcsi (kallói) megyeházának közös tervezői, Krucsayak zempléni, szabolcsi művészetpártoló tevékenységére, írók, költők, tudósok, közéleti emberek mindkét megyében kifejtett munkálkodására. A polgári korszakban más irányú kapcsolatok jönnek létre a két megye között. A korábban megkezdett Tisza szabályozása, majd közös feladatként gazdasági társulás Bodrog-Tisza Szabályozó Társaság, a Bodrogköz területére is kiterjesztett működéssel a Szabolcsi Ármentesítő Társulat. Révek, kompok közös működtetése, csatornázási, vízlevezetési munkák, zsilipek üzemeltetése sok jó adatban kísérhető nyomon. A Tisza-híd többszöri megépítése, megújítása Tokajnál a szabolcsiak terhe és érdeke is volt. A vasútépítés, a bodrogközi, balsai-nyíregyházi kisvasutak összeköttetései, fenntartásai szintén közös ügy volt. Tiszán innen és túli birtokosok határperei, Sárospatak, Tiszabercel, Vencsellő, Cigánd, Dombrád gyakori határpere sok adatban szerepel. A taktaközi