Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)
Kiss András: A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai
A nagy mennyiségű iratanyag a jól használható segédletek alapján könnyen kutatható. Mind az acta publico-politicorum sorozat (ezeknek iratait Kölcsey nótáriusságától kormányi/kormányzati köztárgyak névvel jelölik) jelzetlen iratai, mind a Schemberger által kialakított kisebb sorozatok, amelyeket az utódok nem folytattak, mind a levéltári mutatók arra utalnak, hogy Schemberger, sajnos, nem fejezhette be munkáját. Ugyanis az tény, hogy az 1724 és 1761 közötti iratokat fasciculusokba sorolta, azon belül levéltári jelzettel látta el, a visszakeresésükre elkészítette az Elenchus nominális seu statisticust, amelynek mind külalaki, mind részletes tárgyi megszerkesztése, bevezetője és használati útmutatója valóságos levéltári írásmű, viszont az acta publico politicorum legrégibb irataitól 1724-ig ezek hátlapján nincs feltüntetve a fasciculus-szám és ezen belül az irat sorszáma és erre az időközre nem készített elenchust, ezt bizonyítja, hogy Schemberger ezeknek az iratoknak a rendszerezését és lajstromozását munkája végére hagyta. Erre azonban már nem került sor, mert vagy a vármegye levéltárrendezésre és lajstromozásra szánt pénzalapja kimerült, vagy egyéb okok miatt, Schemberger nem fejezhette be levéltárrendezői tevékenységét. Utódai azonban a következő évek iratrendszerezésével az ő útján haladtak, így a feudális kori iratsorozatok és mutatóik kiválóan szolgálják a kutatást. Szatmárnémeti város levéltára 13 1938 őszén került a kolozsvári Állami Levéltárba. Szatmár és Németi városok 1712-beli egyesülése után a megnövekedett település Szatmárnémeti néven szabad királyi városként került a városi mindennapok és történelmi események sodrába. A városi életet, történelmét tükröző irataiból az 1606 és 1867 közöttieket őrzik Kolozsváron 81 folyóméternyi mennyiségben. Még az 1712-beli városegyesítés előtt a szatmáriak már 1704-ben számba vették irataikat és 80 darabnak tartalmi kivonatát egy Regestratio scriptorum Zathmariensis című lajstromba foglalták. A Mária Terézia korabeli lajstromozások során a városi levéltár rendezésével és lajstromozásával Kis Mihály jegyzőt és Óvári Mihályt bízták meg. A kialakított iratkötegekben (fasciculus) együtt helyezték el a közigazgatási és törvénykezési iratokat az 1804 és 1813 közötti időszak kivételével, amikor is ezek két különálló sorozatot alkottak. Az 1651 és 1778 közötti időszak osztályleveliből egy Fasciculus actorum divisonalium köteget alakítottak ki. A város jegyzőkönyvei így tagolódnak: a belső tanács közgyűlési jegyzőkönyvei (1606-1867), ezekből 1787 és 1863 között megtartották a fogalmazványokat is. A külső tanács jegyzőkönyvei (1816-1863), a gazdasági jegyzőkönyvek az 1779 és 1863 közötti időszakra vonatkoznak, ezekből is megtartották a fogalmazványaikat 1785 és 1861 között. A törvénykezési jegyzőkönyvek az 1606 és 1850 közötti éveket ölelik fel. Jóllehet a városi levéltár iratai az 1606. esztendővel kezdődnek, jól használható mutatói 1500-ig visszamenőleg tájékoztatnak a levéltári anyag egykori, az első mutató elkészítésének idejebeli tartalmáról.
