Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Fazekas Rózsa: Földművelés és állattenyésztés Szatmár megyében az 1828. évi összeírás tükrében

ugyanakkor a növekvő állatállomány számára a legtöbb falu határában nem volt elég a gyeplegelő, ezért kényszerből igénybe vették az ugart és a tarlót is. A nyomásos rendszerben a szántóföld, de még a rét is csak ideiglenesen mentesült a falubeliek közös pásztor keze alatt őrzött állatállományának járásától: a szántó vetéstől aratásig, a rét pedig a koratavaszi legeltetést követően az első kaszálásig 16. Utána a kertek és a szőlő kivételével az egész határt az állatok vették birtokukba. Szatmár megye síkvidéki részén a legelők és a rétek főleg a földművelésre alkalmatlan ártereken terültek el. 1828-ban a községek közel fele elégedett volt a legelő nagyságával, a másik része szűknek találta, kilenc helység egyáltalán nem rendelkezett vele. Ez utóbbiak kivétel nélkül, a szűk legelőjű falvaknak pedig többsége bérelt. (6. sz. táblázat) A legelővel való ellátottság a Bányavidéken és az Avasságban volt a legjobb. A Nyírség, az Érmellék és a Túrhát községeinek fele nem panaszkodott a mennyiségre, csak a minőségre. A többi tájegység falvainak nagy részében viszont a tanúk nemcsak a minőséget, hanem a mennyiséget is kifogásolták. 6. sz. táblázat A Szatmár megyei települések legelővel való ellátottsága Sor­szám Tájegység neve A legelő elég szük nincs bérel I. Nyírség (24) 12 10 2 9 II. Érmellék (13) 8 4 ­3 III. Ecsedi-láp (18) 5 12 ­5 IV. Szamoshát (54) 19 27 5 31 V. Erdőhát (28) 7 18 ­18 VI Túrhát (19) 11 7 ­7 VII. Tiszahát (8) 2 5 ­5 VIII. Krasznaköz (12) 3 9 ­9 IX. Bükkalja (35) 13 19 1 16 X. Bányavidék (32) 24 7 1 3 XI. Avasság (16) 10 6 ­5 Összesen: (259) 114 124 9 111 A jobbágyok leginkább a földesuraktól tudtak legelőt bérelni pénzért ­marhánként 12-20-24 krajcárt fizettek -, vagy munkáért. Dobrácsapátiban, Szamoskóródon minden marha után 1 kaszás napszám járt, Barlafalun, Zsadányban, Kömörőn, Réztelken, Középhomoródon 1 marha után egy, Szakaszon két, Monostorban pedig három gyalognapszámot kért a földesúr. Adorjánban 15 napi 4 marhás ekét adott a község a legelőért. Hidegkút a

Next

/
Oldalképek
Tartalom