Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Fazekas Rózsa: Földművelés és állattenyésztés Szatmár megyében az 1828. évi összeírás tükrében

"Az a környülállás, hogy a jobbágyok a dézsmát 8 gyalognapszámmal váltják meg a földesuraságtól, gyanússá tette előttünk a felvallott gabonatermést, és ezért igazabb vallásra igyekeztünk a tanúkat bírni, de megátalkodva tovább is megmaradtak abban, hogy ha több esztendő és a földek minemüsége tekintetbe vétetnek, akkor külső szántóföldjeik nem adnak több termést, mint amennyit bevallottak." (Alsóboldád) "Semmi keresetek módja nincs, hanem csak a kevés szántóföldjeik sovány terméséből tengődnek, ami ugyan annyival nagyobb hihetetlenségnek látszik, mivel oly helyen, ahol csak annyi a középtermés, mint itt vallatott, és ahol egyéb kereset nincsen, ott ember el nem élhet, annyival inkább a földesuraságnak szolgálatját meg nem teheti, adót pedig éppen nem fizethet, hacsak tiltott úton nem szerez. Ezek a tanúknak említtettek is, de mégis minden megátalkodással tett vallomásaik mellett megmaradtak". (Válaszút) Az összeírást ellenőrző Országos Albizottság tagjai is megfogalmazták kételyüket. Arra hivatkoztak, hogy az 1720. évi összeírás szerint a megye egyes községeiben jóval magasabbak voltak a termésátlagok, mint most. *

4 85 településből 4-ben 2 pozsonyi mérő 25-ben 3 3-ban 3 1/2 21-ben 4 1- ben 4 1/2 29-ben 5 2- ben 6 A megye 1832-ben elkészült válasz "Észrevételeiben" nem fogadta el az Országos Albizottság véleményét. Kitartott az 1828-as felvétel eredményei mellett, és a következőképpen próbálta védeni, magyarázni. "120 esztendő előtt kevés évek folyván le, hogy a török járom alól ezen vidék megszabadult, a föld még egész erejében volt, és mivel kevés számból állott a népesség a kövér földnek is a jobbikát válogatta. De egy század alatt, amint a földművelők szaporodtak, a földnek azonképpen kellett soványodni. Ma a nép olyan földet milyent kinek-kinek a sors kimutatott kénytelen művelni, és ha annyit nem kap is belőle amennyi munkája bérét megfizetné, mégis örül, hogy valamicskét teremthet élelemre valót. Azonban a számítás idejének epochiájától is sok függ. Lehet, hogy az 1720 körüli évek szakaszi földet kövérítők s hizlalók valónak, ellenben e mostani összeírást megelőző esztendők 1813-tól kezdve mostoha termésűek és földet soványítók valónak. Egyébiránt példák vagy elmélkedések után ezen pontra nézve az összeírásba változást csak az tehetne, ki a kényt kívánná követni. "^ A megyei vezetés a tényleges eredményeket elferdítő, alábeoslo tanúk pártját fogta, és nem ismerte el, hogy az összeírás a valóságnak nem megfelelő adatokat tartalmaz. A mezőgazdaság két fő ága közötti kapcsolatot a hagyományos gazdálkodás keretében az jelentette, hogy a földművelés igaerőszükségletét biztosítani kellett,