Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Kujbusné Mecsei Éva: Hagyatéki iratok (Szabolcsi nemesek és nyíregyházi mezővárosi polgárok végrendeletei, hagyatéki leltárai és árvagyámi számadásai a XIX. század első feléből)

KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA HAGYATÉKI IRATOK (Szabolcsi nemesek és nyíregyházi mezővárosi polgárok végrendeletei, hagyatéki leltárai és érvagyámi számadásai a XIX. század első feléből) A XIX. század első felének mind teljesebb megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen segítséget nyújtanak az e korból fennmaradt levéltári források. Ezek közül most a mindennapi életet, ill. a magánjogot érintő iratok egy részét szeretnénk bemutatni: így a végrendeleteket, és az árvaválasztmány anyagából a hagyatéki leltárakat, ill. a gyámi számadásokat. A SZSZBMÖL-ban a XIX. századi, a megye különböző községeiben kelt, főként nemesek végakaratait magába foglaló testamentumok külön fondot képeznek. A mezővárosok polgárainak végrendeletei az illető város anyagában, külön állagban találhatók. Ezekből mi a Nyíregyházán keletkezetteket vizsgáltuk. A végrendeletek magánjogi iratok. A nemesek a Werbőczy Tripartitumában foglalt törvények, míg a szabad paraszti közösségek lakói és a mezővárosok polgárai a földesúrtól nyert engedmények és a város által hozott rendelkezések alapján, de szabad akaratukból és a törvények s szokásjogok adta lehetőségeken belül belátásuk szerint végrendelkezhettek. Forrásértéküket növeli, hogy pl. az összeírásokhoz viszonyítva megbízhatóbb adatokat tartalmaznak, mivel a halál előtti pillanatokban a végrendelkezőknek nem volt más céljuk, mint a családjuk további életéről és belső békéjéről való gondoskodás. Az árvaügyi iratok segítségével a kiskorú árvák esetében további sorsukról kaphatunk információkat. A gyámügyi igazgatás kialakulásának kezdete a XVIII. század végére és a XIX. század elejére tehető, mikor a megyei közgyűlés deputációt választott a nemesi árvák sorsának felügyeletére. További, árvákkal kapcsolatos feladatét ezután a választmány közreműködésével oldotta meg: így a szülők halála után történő hagyatéki leltárkészítést, a gyámok elszámoltatásának napirenden tartását, a panaszok kivizsgálását stb. A részletes hagyatéki leltárak jó lehetőséget nyújtanak a korabeli élet- és lakásviszonyok rekonstruálásához, a gyámi elszámolások pedig a gazdaságkezelésről, a gyermeknevelésről, a viseletről stb. tájékoztatnak.