Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Pók Judit: Tűzrendészeti szabályok Szabolcs megyében (XVIII. sz. második felétől – 1830-as évekig)

PÓK JUDIT TÖZRENDÉSZETI SZABÁLYOK SZABOLCS MEGYÉBEN /XVIII. sz. második felétől -1830-as évekig/ A tűz, amelynek olyan nagy jelentősége volt és van az ember életében hatalmas pusztításokat is képes véghezvinni. A tűzvészek megelőzésére nem kis erőfeszítéseket tettek már a XVIII. század­ban is, annál is inkább, mivel a tűzoltás a kezdetleges eszközök miatt nagyon nehéz és gyakran sikertelen volt. /I/ A XVIII. század második felétől az 1830-as évekig, a tűzkérmente­sítő társaságok megalakulásáig próbáljuk meg bemutatni a tűzren­dészeti szabályokat. Forrásul a megyei és néhány korai községi /Tiszadob, Tiszadada, Tiszabüd/ közgyűlési jegyzőkönyvön kívül főleg a körlevelek, ezek közül is a nyíregyháziak szolgáltak. Ezek a híradó levelek meghatározott útvonalon minden helységbe eljutottak. Egy település lakói számára kötelezően betartandó felsőbb és helyi rendelkezéseket tartalmaznak, hírt adnak az ese­ményekről. Kiadójuk szerint megkülönböztethetünk helytartótanácsi vagy más kormányszervtől érkezett leiratokat, a megye, a járás és a település által kiadott currenseket. A tűzrendészeti szabályok esetében a központi rendelkezéseket vették át vagy egészítették ki a sajátos körülményeket is figyelembe vevő helyi rendszabások. Legrészletesebben és 1egátfogóbban Mária Terézia 1775. évi 40 pontból álló rendelete foglalkozik a tűz megelőzésének és ol­tásának szabályaival./2/ A lakosság számának figyelembe vételével ezt a rendszabást alkalmazták Szabolcs megye településein is. A későbbi vármegyei és helyi statútumok nagyrészt szintén erre épülnek, illetve utalnak rá, minden évben felújítva és közhírré téve a rendelkezéseket. A nótáriusok kötelessége volt ennek az ún. "incendiális normának" évente kétszeri kihirdettetése. Nagy része azonban csak hosszú idő alatt valósult meg, még 1783-ban is azt írja ifj. Vay József szolgabíró Nagykállóból, hogy ,r ...ezen incendiális ordó /t.i. az 1775. évi/ nemhogy naprul napra a nép hasznára nagyobb előmenetelt venne, sőt sok helyeken még csak azok sem tartatnak meg, melyeknek még 1776-ban készen kell vala lenni..." 1^1 Megelőző rendszabályok Nagy hangsúlyt fektetnek az építkezési szokások megváltozta­tására, korszerűbb, a tűznek ellenállóbb módszerek elterjesztésé­re. A házak falát a szegényebbek általában paticsből,/ 4 / fából készítették, amelyek rendkívül gyúlékonyak. 1788. júliusában a szolgabírák a taktakenézi esetet említik, ahol az ilyen házaknak "...még az karó farkai is elégtek, és csak legkisebb vagyonjaikat is házoknak első falai alól ki nem menthették a lakosok "/5/A kőből és téglából vagy legalább vályog falból, esetleg vert föld­ből való építést szorgalmazza a vármegye. A kerítések sövényből, karóból, deszkából vagy nádból csinálását ugyancsak tiltják. Kör­nyezetvédelem bukkan itt fel, amennyiben a tűz elleni védekezés mellett az erdők megőrzését is megcélozzák ezzel az intézkedés­sel. /6/

Next

/
Oldalképek
Tartalom