Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Pók Judit: Tűzrendészeti szabályok Szabolcs megyében (XVIII. sz. második felétől – 1830-as évekig)
PÓK JUDIT TÖZRENDÉSZETI SZABÁLYOK SZABOLCS MEGYÉBEN /XVIII. sz. második felétől -1830-as évekig/ A tűz, amelynek olyan nagy jelentősége volt és van az ember életében hatalmas pusztításokat is képes véghezvinni. A tűzvészek megelőzésére nem kis erőfeszítéseket tettek már a XVIII. században is, annál is inkább, mivel a tűzoltás a kezdetleges eszközök miatt nagyon nehéz és gyakran sikertelen volt. /I/ A XVIII. század második felétől az 1830-as évekig, a tűzkérmentesítő társaságok megalakulásáig próbáljuk meg bemutatni a tűzrendészeti szabályokat. Forrásul a megyei és néhány korai községi /Tiszadob, Tiszadada, Tiszabüd/ közgyűlési jegyzőkönyvön kívül főleg a körlevelek, ezek közül is a nyíregyháziak szolgáltak. Ezek a híradó levelek meghatározott útvonalon minden helységbe eljutottak. Egy település lakói számára kötelezően betartandó felsőbb és helyi rendelkezéseket tartalmaznak, hírt adnak az eseményekről. Kiadójuk szerint megkülönböztethetünk helytartótanácsi vagy más kormányszervtől érkezett leiratokat, a megye, a járás és a település által kiadott currenseket. A tűzrendészeti szabályok esetében a központi rendelkezéseket vették át vagy egészítették ki a sajátos körülményeket is figyelembe vevő helyi rendszabások. Legrészletesebben és 1egátfogóbban Mária Terézia 1775. évi 40 pontból álló rendelete foglalkozik a tűz megelőzésének és oltásának szabályaival./2/ A lakosság számának figyelembe vételével ezt a rendszabást alkalmazták Szabolcs megye településein is. A későbbi vármegyei és helyi statútumok nagyrészt szintén erre épülnek, illetve utalnak rá, minden évben felújítva és közhírré téve a rendelkezéseket. A nótáriusok kötelessége volt ennek az ún. "incendiális normának" évente kétszeri kihirdettetése. Nagy része azonban csak hosszú idő alatt valósult meg, még 1783-ban is azt írja ifj. Vay József szolgabíró Nagykállóból, hogy ,r ...ezen incendiális ordó /t.i. az 1775. évi/ nemhogy naprul napra a nép hasznára nagyobb előmenetelt venne, sőt sok helyeken még csak azok sem tartatnak meg, melyeknek még 1776-ban készen kell vala lenni..." 1^1 Megelőző rendszabályok Nagy hangsúlyt fektetnek az építkezési szokások megváltoztatására, korszerűbb, a tűznek ellenállóbb módszerek elterjesztésére. A házak falát a szegényebbek általában paticsből,/ 4 / fából készítették, amelyek rendkívül gyúlékonyak. 1788. júliusában a szolgabírák a taktakenézi esetet említik, ahol az ilyen házaknak "...még az karó farkai is elégtek, és csak legkisebb vagyonjaikat is házoknak első falai alól ki nem menthették a lakosok "/5/A kőből és téglából vagy legalább vályog falból, esetleg vert földből való építést szorgalmazza a vármegye. A kerítések sövényből, karóból, deszkából vagy nádból csinálását ugyancsak tiltják. Környezetvédelem bukkan itt fel, amennyiben a tűz elleni védekezés mellett az erdők megőrzését is megcélozzák ezzel az intézkedéssel. /6/
