Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Pók Judit: Tűzrendészeti szabályok Szabolcs megyében (XVIII. sz. második felétől – 1830-as évekig)
A szabályos utcasorban történő építkezésről intézkednek 1781-ben, majd 1782-ben vármegyei határozat születik arról, hogy a Helytartótanács korábbi rendeletével egyetértve, a lakosságot utcasorban lévő, téglából vagy szilárd anyagból építendő, tűznek ellenálló és habántetőve1171 ellátott házak készítésére kell szorítani. Erre. a célra az erdővel bíró uradalmak épületfát is adnak. /8/A szabályos településszerkezet csak lassan válhatott éltalánossá, mert a vármegye még 1827-ben is azt állapítja meg, hogy Polgáron az aug. 6-án "dühösködő gyulladást" a szelén kívül a rendetlen építés módja is okozta. Ezért kirendelik Szabó Mihály földmérőt, hogy a leégett rész sorban való felépítésére tervet készítsen, remélve egyúttal, hogy " a jövendőben a városnak több része is minden nehézség nélkül utána reauláztassék s építödhessék..." '^i A náddal, szalmával, zsindellyel / 10 /fedett tetők valósággal tűzfészkek voltak, ezért a habántetöt szorgalmazza a Mária Terézia féle rendszabés is. 1781-ben Tiszadobon, gr. Andrássy Károly birtokán lehet tanulmányozni a módszert, ahol a vendégfogadót fedték be így idegen mesteremberek. A dobi bírák két tapasztó embert rendelnek melléjük, hogy megtanulják és majd másokat is kitanítsanak. Aki pedig a mesterség megtanulására elmegy Heves vagy Fehér vármegyébe a házipénztárból 15 diurnumot /ll&ap. Elrendeli még a vármegye, hogy ha a jövőben tűz pusztítja el a házakat, akkor a habánfedést kell alkalmazni. /12/ A fa helyett a téglakémények rakáséra utasítják a lakosságot hosszú évtizedeken keresztül. Habár 1788-ban azt gondolják Tiszabüdön, hogy " tsak kezdeni kell az effélét, az építő szomszéd Önkint fogja követni " /13/, mégis még 1823-ban is Selling Pál nyíregyházi lakos leégett házán fakémény építéséért folyamodik. Mivel az őt ért kárt nagyrészt a fakémény okozta, és mert a városnak már régen statútuma volt a kőkeményekre, a kérést elutasították. Szigorúan ellenőrzik, hogy a kéményeket, kürtőket tisztén tartják, javítják-e a lakosok. Az armások, vagyis vigyázók járják a helységet, 1788 májusában Tiszadadán 12 gazda kéményét találják hibásnak. Ha rövid idő alatt nem javítják meg Jerombolják, ha nem tisztítják ki pénzbírságot fizetnek 12 Ft/. ^'ugyanekkor Tiszadobon is megvizsgálják az összes kéményt, de itt amelyiket rossznak találják rögtön le is bontják. V16/ Nyíregyházán a bírák minden héten ellenőrzik a kéményeket, " ha sepertetnek-é illendő képpen, ha nintsen-é valami hiba a tüzelisben vagy a körtőkben, kemenczékben, hogy a tűztül félni ne lehessen..." /17/ Az 1820. évi vármegyei statútum szerint minden helységben legalább két, hosszú rúdra kötött kéménytisztító seprűt kell tartani. A kémény nélküli vagy rossz kéményű házakban, istállókban tilos tüzelni. A jövőben olyan épületet, amelynek padlása és kémé-
