Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fazekas Rózsa: Magyarország államháztartása és adórendszere a XIX. sz. első felében

17. /Uo. 343. 18. /Uo. 343-344. 19. /A vármegyéknek először Mátyás 1486. évi dekrétuma engedélyezett adószedési jogot, az országgyűlésre küldött nemesek ellátására. Ebből a törvényes alapból kiindulva a XVI. században a vármegyék általános jellegű adózási joghoz jutottak, s közszükségleteik fedezésére adót vethettek ki, amelyet a nemesek és a nem nemesek fizetni tartoztak. A birtokos nemeseket az 1723. évi 6. tc. - a Hármaskönyv I. rész 9. cikke alapján - felmentette a háziadó fizetése alól. Az armális nemesek továbbra is kötelesek voltak fizetni. A XVIII. századtól a városok zöme is adót vetett ki polgáraira közkiadásai fedezésére. A birtokos nemesség saját akaratából időnként felajánlásokat tett, hozzájárult például a hadviselés költségeihez pénzzel és személyes felkeléssel a napóleoni háborúk idején, vagy a 30-as, 40-es években anyagi áldozatot is hozott a nagy nemzeti vállalkozások - MTA, Ludovika, Nemzeti Színház, Híd sikeréért. 20. /A XIV. század közepe óta a porta volt az állami adó egysége. 1342-től 1598-ig az egy jobbágycsalád birtokában lévő osztatlan belső telek (fundus, porta, a hozzátartozó földterület nélkül) számított egy portának. A telekaprőzódás következtében fokozatosan megszűnt a kapu és a telek azonossága, egy telekhez ugyanis több kapu, több ház tartozott. Egy rövid időre 1598 és 1606 között az adó alapja a lakott ház lett, a benne élő családok és személyek számától, és a hozzátartozó telkiéilomány nagyságától függetlenül. Az 1609. évi 62. tc. hosszú időre meghatározta a porta tartalmát. Ettől kezdve 4 jobbágy, illetve 12 zsellérgazdaságot számítottak egy portára. A XVIII. század elejétől a portaszém teljesen független lett a tényleges jobbágyháztartások számától, mesterséges adószámítási kulccsá változott. 21. /Dávid Zoltán: Az 1715-20. évi összeírás. In: A történeti statisztika forrásai (Szerk.: Kovacsics József) Bp.1957.153. 22. /Magyarország története 1790-1848. Főszerk.: Mérei Gyula, Szerk.: Vörös Károly V/l. kötet Bp. 1980. 465. 23. /Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírása. Eger, 1973. 9. 24. /Uo. 12-15. 25. /Uo. 34.