Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fazekas Rózsa: Magyarország államháztartása és adórendszere a XIX. sz. első felében

26. /Berzeviczy Gergely: A parasztnak állapotáról és természetéről Magyarországon. In: Tessedik Sámuel - Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Bp. 1974. 387. 27. /Magyarország története 1848-1890. Főszerk.: Kovács Endre, Szerk.: Katus László VI/1. kötet. Bp. 1979. 543. 28. /Egy mázsa ekkor mintegy 56 kg volt. 29. /SZSZBMÖL. IV. A. 7/a. 3. kötet őrmező helység 1847-48. évi összeírása és adófelosztása. 30. /Kapás: 1 kapás az 1 ember által 1 nap alatt munkaeszközeivel megművelhető szőlőterület. A leggyakoribb kapások 750 m-től 1200 m

2-ig terjedtek. 31. /A bérelt mészárszék vagy korcsma jövedelméből 160 váltóforint képez egy dicát. 32. /A közös legelőre járó nagyobb marhából 56, a kisebb marhából 104 darab számított egy dicának. 33. /Vá1tóforint: egy ún.konvenciós ezüst forint 2,5 ún. váltóforintot ért hivatalosan, s ténylegesen ez elégítette ki a mindennapi pénzforgalmi igényeket a XIX. század első felében. Rövidítése: Vft. (1 Vft = 60 krajcár) 34. /SZSZBMÖL. IV. A. 7/a 3. kötet 524. Őrmező 35. /SZSZBMÖL. IV. A. 7/a 4. kötet 527. Tornyospálca