Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Margitáné Vizi Éva: A nemzeti bizottságok megalakulása és pártharcok a Kisvárdai járásban (1945–1946)
16. / Ferenci Endre 17. / Szabó Károly dr. 18. / Kúti László dr. 19. / Köblös János 20. / Simák György magántisztviselő orvos ügyvéd kisgazda ki sgazda Az alakuló értekezleten a járási Nemzeti Bizottság megválasz totta a vármegyei Nemzeti Bizottságba delegált 18 tagot. 1. / Nagy Samu Ajak 2. / Ignéczi Sándor Szabolcsbika 3. / Dr. Bodor Pál Dombrád 4. / Veress Menyhért Dombrád 5. / Jánvári József Döge 6. / Gonda Kálmán Pap 7. / Czövek Zoltán Komoró 8. / Hada Ernő Tiszakanyár 9. / Kiss Gyula Rétközberencs 10. / L.Nagy Imre Pátroha 11. / Valu György Nyírtass 12. / Batta József Gyulaháza 13. / Szepesi József Nyírkarász 14. / Dr.Szabó Károly Ki svérda 15. / Gell Antal Kisvárda 16. / Vékony József Kisvárda 17. / Pavlov Sándor Ki svárda 18. / Tóth Sándor Kisvárda A megjelentek egyhangúlag korelnökül L. Nagy Imre pátrohai lakost választották meg. Elnök indítványa szerint választották meg a tagokat, miszerint minden község egy-egy taggal, a körjegyzőségek külön egy-egy taggal, Dombrád község 2 taggal, Kisvárda pedig 5 taggal vegyen részt a Vármegyei Bizottságban. A 18 tagból 13-an a Független Kisgazdapárt tagjai voltak."Ez az arány nem fedi hűen a járás politikai erőviszonyait, csupán véletlennek tudható be." /Kisvárdai járás főszolgabírájának jelentése a főispánhoz./ A Nemzeti Bizottság néhány községben igen erőteljes átalakító, reformáló munkába kezdett,időközben azonban talpraállt a közigazgatás is és a két irányító szerv között hatalmi vita alakult ki. A kisvárdai Nemzeti Bizottság 1945 március 30-án tartott ülésén a- jegyző ismertette a járási főszolgabíró 533/1945.K.sz.átiratát, melyben a hatásköri túllépések és félreértések elkerülése végett szószerint közli Szabolcs vármegye főispánjának 2154/1945. sz. rendeletét, mely szerint" A Nemzeti Bizottság nem hatósági, hanem politikai szerv, ennek megfelelően tehát semmi határozatot nem hozhat, csupán figyelő, véleményező és indítványozó jog és hatásköre van, melyeket akár az elöljáróság, akár a
