Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Margitáné Vizi Éva: A nemzeti bizottságok megalakulása és pártharcok a Kisvárdai járásban (1945–1946)

képviselőtestület, akár a főszolgabíróság elé terjeszthet, avagy - mutatkozó szükség esetén - akár a fent nevezett hatóságoknál, vagy az alispáni, vagy a főispáni hivatalnál, illetve közvetlenül a Nemzeti Kormánynál is panasszal vagy feljelentéssel élhet." Ezen átiratra reagálva többen kifejtették, hogy a bizottság a főispán rendeletét nem veheti tudomásul, s kérték, hogy a rendeletet másolatban a Belügyminiszterhez terjesszék fel, hogy ilyen rendeletet a kormány kiadott-e a főispánhoz, vagy csak egyszerűen önkényeskedésről van-e szó. A bizottság a vita lezárása után a következő határozatot hozta: "A bizottság Szabolcs megye főispánjának 2154/1945. sz. rendeletét törvénytelennek minősíti és kimondja, hogy a Nemzeti Bizottság határozatokat is hozhat és bármilyen ügyben intézkedhet, mert Dr. Zöld államtitkár egy bizottsági ülésen felhatalmazta a bizottságot arra, hogy mindennel foglalkozzon, ami az élet. Ennél fogva a Nemzeti Bizottság minden olyan kérdéssel foglalkozik, ami az életben felmerül és határozatokat is hoz az előtte tárgyalt kérdésekben." A községekben sem volt teljes egyetértés a bizottságokon belül. Az új helyzet váratlan dolgokat hozott. Pátroha községben id. L.Nagy Imre a községi Nemzeti Bizottság elnöke jelenti, hogy a községben lakó Horváth János a szabályszerűen megalakult bizottságot nem ismerte el, hanem önmagát kinevezte nemzeti bizottsági elnöknek, s mint ilyen önkényes eljárásokra ragadtatta magát és parancsuralmat gyakorolt. Az általa önkényesen kijelölt egyéneket gyűlésre hívta azzal, hogy aki távol marad és elmaradását elfogadható okmánnyal nem igazolja, 100 Pengő bírságot kell fizetnie. "Az ilyen és ehhez hasonló működés minden, csak nem demokratikus." Panaszkodik, hogy ez a Horváth János politikai nézeteit aszerint változtatja, hogy neki a legelőnyösebb, még 1944 tavaszán is a nyilas párt lelkes szervezője volt. Kérik, hogy Horváthot minden politikai párt vezetésétől tiltsák el. A debreceni politikai nyomozóosztály dr. Zöld Sándor belügyi államtitkár utasítására megjelent Pátrohán, hogy kivizsgálja a Nemzeti Bizottság ügyét, s"erős ráhatással sikerült csak a dolgok nyugalmas elintézése." Ezen az értekezleten megtámadták a szociáldemokrata párt tagjai a* bizottság elnökét is, új jelöltet állítottak, K. Tóth Károlyt. Horváth János kifogásolta a községi bíró magatartását, de szótöbbséggel a bizottság bizalmat szavazott a községi bírónak. Felülvizsgálta a bizottság a 16 községi előljérósági tag megválasztását és helyükre új embereket jelölt ki. Ezek után a bizottság újjászervezte a községi polgárőrséget. Döge községben a Nemzeti Bizottságban szereplő pártok között is ellenségeskedés született. A Szociáldemokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Paraszt Párt alakuló együttes ülést tartott, melyen a három párt 4-4 tagot választott a Nemzeti Bizottságba és az első ülés időpontját is kitűzték. Az ülés napján a községházán Jánvári József a Demokrata Párt elnöke és három párttagtársa is megjelent, úgyszintén a Független Kisgazdapárt 4