Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Pók Judit: A Rétköz Szabolcs vármegye katonai leírásában (1782–1785)

Szinte mindenütt említenek valamilyen mocsarat, ingoványt. Vannak állandóan meglévők, és vannak olyanok, amelyek mozgásban vannak, lefolyásuk is van. Némelyiket nád növi be és járhatatlan, némelyik bizonyos módon járható. Vencsellő, Gáva, Bércei és Paszab esetében ugyanarról a nagy mocsárról beszélnek, amely soha nem szárad ki, és egyáltalán nem járható. Ibránynál, Halásznál, Rádnál, Vasmegyernél, Beszterecnél, Kéknél és Demecsernél a Tisza irányában lévő nagy mocsarat említik, amely soha nem szárad ki, mert a Tiszától állandóan kap vizet. Szekérrel, lóval sehol nem járható, míg a többi mocsár száraz időben igen. Nyírbogdány és Kemecse körül a mocsarak szintén nem száradnak ki soha. Bogdánynál gázlók és hidak vannak, Kemecsénél száraz évszakban könnyű szekérrel át lehet kelni rajtuk. Kőtaj egy nagy mocsár mellett fekszik, amely a Tisza felé egyáltalán nem járható. A Nyíregyháza felől érkező csak nagyon száraz nyáron tud a gázlókon könnyű szekérrel átkelni. A Búj felé eső mocsaraknál ugyanaz a helyzet. Már Ajaknál is egy Kisvárda irányában lévő nagy mocsárt írnak le, amely a Tisza áradásai miatt soha nem tud kiszáradni, és szekérrel, lóval egyáltalán nem járható. Gégény, Pátroha és Berencs községeknél ugyanilyen a mocsár, csak sokkal nagyobb. Berencs esetében pedig körülveszi a helységet, olyanynyira, hogy csak nagyon száraz időbeni, a nagyon keskeny töltésen és a hidakon át lehet Ajakra és Pátrohára eljutni. Dombrádon, magában a faluban egy kis tó is van, amelyen két vizesárok megy át, ezek a mocsártól erednek. A község körül lévő mocsarak nagyon nagyok és csak télen járhatók. Tiszakanyárnál, Kékesénél, Fényesl itkénél és Kisvérdánál a mocsarak szintén csak akkor járhatók, ha már befagytak.. Döge kis homokdombon fekszik, mocsárral egészen körülvéve, ez szintén csak télen járható. Komorét szintén körülzárják a vizek, magas vízállásnál sárhajókkal lehet megközelíteni. Az erdők kérdőpontban leírják, hogy milyen fajta fák vannak, cserjések, bozótosok, fiatal ültetvények találhatók-e, hol megy út, ösvény, ezek mi módon járhatók, vannak-e ingoványos részek az erdőben. A Rétközben mindenütt csak tölgyerdőt találunk, a megye többi részéhez viszonyítva nagyon sokat. A Vencsellő, Gáva Bércei, Paszab, Ibrány, Halász, Vasmegyer és Beszterec községek határában lévő nagy, magastörzsű, sűrű tölgyerdők mocsarasak és csak télen, ha a fagy beáll, lehet rajtuk keresztülmenni . Nyírbogdánynál alacsony, vizes bozótost, Tura irányában pedig kis tölgyerdőt jegyeznek fel. Kemecsén szintén csak egy kis erdő és bozótos van Pazony irányában. Gégénynél jelentéktelen cserjést találunk.