Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Pók Judit: A Rétköz Szabolcs vármegye katonai leírásában (1782–1785)

5. Vannak-e szilárd épületek? Itt feljegyzik a templomokat, kastélyokat, nemesi udvarházakat, csárdákat, erősebb házakat. Míg a megye legtöbb településén legalább egy templom található, addig a Rétköz 27 falvából 13-ban, tehát közel 50 %ban semmiféle szilárd, katonailag számbavehető épület nincs, még templom sem. Ezek a községek: Vencsellő, Paszab, Tiszarád, Vasmegyer, Kék, Kótaj, Komoró, Veresmart, Kékese, Tiszakanyár, Dombrád, Ajak és Gégény. A többiben feljegyeznek templomot,Gáván és Fényeslitkén kettőt is. Bújon és Ibrányban kastély is található. Kisvárdán néhány polgári házat és az elpusztult várat. Gáván, Nyírbogdányban és Kemecsén pedig a nemesi kúriát tüntetik még fel szilárd épületként. Érdekes, hogy a másutt igen gyakran előforduló csárdákkal a Rétközben nem találkozunk. Ez is a tájegység zártságát mutatja, utazó ritkán fordulhatott meg errefelé. 5. A vizek minősége. Ennek a pontnak igen nagy a jelentősége, mivel a folyamszabályozás előtti állapotot mutatja be. Leírják a folyók, patakok mélységét, medrét, hol lehet rajtuk átkelni, vannak-e hidak, gázlók, a víz ember és állat, vagy csak állat számára ihatő-e. A folyővizek,sőt néha a mocsarak vize is egyébként majdnem mindenütt ivásra alkalmas.Szólnak az áradásról,az árterület alakulásáról.Vannak olyan helységek.amelyeket tavasszal a víz hetekre elvág egymástól. A megye legnagyobb folyója,a Tisza a Rétköz északi hatérát is képezi Tuzsértól Vencsellőig.Ennél a tájegységnél mindössze hat községnél írják le a Tiszát,i11etve a Kistiszát,a többinél a nagy kiterjedésű mocsarak,1ápok szerepelnek, ezeket a Tisza táplálja áradásaival. Szabolcsveresmartnál a folyó közvetlenül a helységnél folyik. Csak csónakokkal lehet keresztülmenni rajta.nincsenek gázlók. Körülbelül 200 lépés széles,több mint 15 öl mély. Bár a.víz iható, de azoknak, akik nem szokták meg„mégis egészségtelen.Tavasszal nagyon nagy árvizeket okoz, és aztán mocsarakat hagy maga után. Halásznál a Kistisza egy nagy mocsár közepén fut keresztül,2025 lépés széles. Magas vízállásnál 10-12 öl mély, egészen alacsony partja van. így a víz mindig a mocsárba ömlik. Vize iható. Ibránynál egyesül ismét a Nagytiszávai,a víz ott is iható. Ibránynál,Tiszabercelnél, Gávánál és Vencsellőnél ugyanúgy írják le a Tiszát: 180-200 lépés széles, 15-18 öl mély,közepes vízállásnál 12, alacsonynál 6-7, sőt 8 öl mély. Alacsony partja van. Mivel a Rétköz nagy részénél nem a folyóvizek, hanem a mocsarak, lápok a meghatározók, így általában ebben a pontban írták le ezeket is, ellentétben más vidékekkel. Mindezt azért jegyezzük meg, mert külön kérdőpontként később szerepelni fognak a mocsarak és rétek.