Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: Az értelmiség részvétele az 1956-os forradalomban Szabolcs-Szatmár-Beregben

GYARMATHY ZSIGMOND Az értelmiség részvétele az 1956-os forradalomban Szabóics-Szatmár-Beregben Az értelmiség elégedetlenkedése, a hibák elleni nyílt, vagy burkolt elégedettlenkedés nem jutott el a szervezkedésig. Amikor azonban az 1956. október 23-i országos forradalmi események híre ebbe a megyébe is elért, azonnal kezdeményező lépéseket tettek és csaknem a megye egész területén a vezetők kőzött, ott voltak a forradalom élén. Mindezt tették annak ellenére, hogy már 1956. október 22-én hajnaltól láthatták a Vörös Hadsereg tankjainak és kiszolgáló gépjárműveinek özönlését Záhony, Beregsurány, és minden magyar-szovjet határvonalon lévő átkelőhely útvonalán, hídon, vizén, országúton, vasúton hazánk belseje felé. A résztvevők és az események mindegyike az itt következő forrásválogatásba nem kerülhetett be. Arra törekedtünk, hogy legalább az értelmiség három nagyobb csoportjáról hírt adjunk a jövendőnek az áldozatokról, ezt követő súlyos szenvedéseikről. Az, hogy az 1957 utáni időben a volt 1956-os értelmiségiek közül többen az adott munkahelyükön kiváló munkával és nem köpenyfordítással, lépésről lépésre előbbre jutott, esetenként jelentős helyet tudott elfoglalni szakmája ranglétráján, azt bizonyítja, hogy az 1956-os forradalomban is a jobbak ott voltak. A három nagyobb csoport: - orvosok, állatorvosok, - ügyvédek, volt közigazgatási tisztségviselők, papok, stb., - pedagógusok csoportja. A válogatás csak részben mutatja a részvétel mennyiségi és minőségi adatait. Ebben a negyében és bizonyára máshol is az értelmiség zömét a pedagógus társadalom jelenti. A másik két csoportban sokkal kevesebb az odasorolható személy. A konkrét résztvevő szerepe és forradalmi tettének értéke jelentős. Kevés volt a régi tisztviselő, de ennek oka valószínűleg az ellenük érvényesített biztonsági szolgálat (ÁVH) keménysége volt, távolmaradásuk ezzel is magyarázható. Az ifjúság számottevő tömegét a középiskolások adták. Politikai érettségüket származási és műveltségi helyzetük alacsony szintje nagyon befolyásolta. Nem a forradalmi események, történések bemutatása volt a célunk, hanem a forradalmi szervezetekben, összejöveteleken, gyűléseken és felvonulásokon az értelmiség részéről irányt mutat, a