Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: Az értelmiség részvétele az 1956-os forradalomban Szabolcs-Szatmár-Beregben

szellemi megnyilvánulást akartuk érzékeltetni. A források kritikai elemzésének csak a közölt dokumentumaiban felismerhető lehetőségeit tudtuk elvégezni. További forráskritikákra lesz szűkség, hogy a letisztult, a forradalom valóságos és hiteles története, az adott idő forradalmi értékű történelme maradjon az utókorra. A forrásközlés rendszere: Az első dátum a forradalmi esemény kezdő időpontja, alatta a helység neve. Ezt követi egy rövid forrásbevezető, majd a dokumentumok keletkezésének dátuma, és a cím. Végül a levéltári jelzetet adjuk meg. 1956. október 30 Nyí regyháza Nyíregyházán 1956. október 30-án értelmiségi gyűlést tartottak. Ezen mondott beszédet dr. Babicz Béla orvos a SZOT. Bethlen utcai székházában. Az értelmiségi gyűlésen sokan megjelentek értelmiségiek és gazdaemberek is. A gyűlésen Horváth Sándor gimnáziumi igazgató elnökölt, Hubai Pál ügyvéd, Smid Lehel evangélikus lelkész, Káplár Gusztáv római katholikus lelkész, Demjanovich Arnold sportvezető és mások társaságában. A gyűlés az értelmiség jobb és nagyobb erkölcsi megbecsülését és anyagi elismerését szorgalmazta. 10 tagú intéző bizottságot választottak, elnök Horváth Sándor, titkár Demjanovich Arnold lett. 5 tagú albizottság közvetítette az újonnan alakult forradalmi bizottságokkal az értelmiségi gyűlés javaslatait. Az értelmiségi gyűlésen hangzott el az alábbi beszéd. Dr. Babicz Bélát a megyei bíróság 6 évi börtönre, 6 évre egyes jogok gyakorlásának eltiltására ítélte. Ebben az ítéletben benne volt az értelmiségi gyűlésen történt szereplés, de felrótták és bűnét súlyosbította, hogy 0 lett a városi egészségügyi forradalmi bizottság elnöke. A városi egészségügyi osztály egyes feladatait vették át. A megyei kórházban a dr. Donnát Jenő és dr. Gabriel Aurél főorvosok által indítványozott, de Péterfi László igazgatóhelyettes hívására összejött főorvosi értekezleten személyi ügyekben döntöttek. Ez tovább fokozta a megtorlást. Végül azonban a legfelsőbb bíróság jelentősen mérsékelte a büntetéseket.