Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Margitáné Vizi Éva: A nemzeti bizottságok megalakulása és pártharcok a Kisvárdai járásban (1945–1946)

küldöttje is. A három párt tagjai kétségbe vonták a Demokrata Párt megalakulását és azok tiltakozása és Lőrinczi Sándor vezetőjegyző állásfoglalása ellenére kirekesztették őket a részvételből. A három párt 12 küldöttje tanácskozott és az egész községre kiható határozatokat hozott. így Kántor József községi főbírót felmentették, új főbírót neveztek ki, a polgári rendőrség és képviselőtestület tagjait leváltották és megválasztották az új polgári rendőrséget és képviselőtestületet. Pap községben 1945 február 15-én a SZDP, a MKP és a NPP küldöttei megjelentek a községi bíró lakásán és bejelentették, hogy együttes pártszervező gyűlést kívánnak tartani. Kidobolás után a gyűlésen mintegy 150 ember jelent meg a felszólalások meghallgatására. Tóth Sándor a Nemzeti Paraszt Párt képviselője a pártok harmonikus együttműködéséről beszélt, majd Gelóczi János MKP tag fejtette ki véleményét, mely szerint a "jegyzőt és bírót akkor rúgjuk ki és bocsájtjuk el, amikor akarjuk, nem parancsol sem szolgabíró, sem jegyző." Ezután Somogyi Sándor MKP tag bejelentette, hogy "szegény ember nem köteles beadni, sem szarvasmarhát, sem sertést, sem terményt. Adja be a bíró a tehenét. Ha Tóth István elmenekült birtokos hazatér, jogunk volna felkoncolni és kiirtani, de mi ezt nem tesszük meg, mert emberek vagyunk. Hagyunk neki 10 kh. földet és azt köteles a családjával hajnal 1/2 3-tól este 9-ig megművelni." Tóth Sándor NPP-i képviselő azt fejtegette, hogy a 100 holdon aluli gazdák tulajdonképpen zsellérek és nem kisgazdák. Erre hivatkozással Kovács N. Áron községi bíró megjegyezte a hallgatóság előtt, "hogyha mindnyájan zsellér, szegény emberek vagyunk, ezeket pedig nem lehet beszolgáltatásra kötelezni, akkor hogy tudjuk teljesíteni az orosz hadsereg által előírt jószág, takarmány és termés beszolgáltatást." A felizgatott hallgatóság részéről ilyen kijelentések hangzottak el: "nem kell nekünk ruszki bíró, és jöhet az elöljáróság hozzánk bérmilyen kéréssel, nem teljesítjük, inkább átvágjuk a jószág nyakát, mintsem beszolgáltassuk." A Kommunista Párt küldötteinek felszólalása megzavarta a község nyugalmát. A községi esküdtek nem sokkal később termény és jószágbeszolgáltatási ügyben jártak el és többen megtagadták a beszolgáltatást. Polyák József mezőőr, aki a szervező gyűlésen is baltával hadonászott, azt mondta:" úgy merjen valamelyik előljárósági tag bármit kérni, hogy addig él !" Az előljárósági tagok ennek megtörténte után felajánlották lemondásukat, s csak a főszolgabíró kérésére látták el továbbra is a feladataikat. Döge községben 1946 májusában a Kommunista Párt egy kis töredéke is megkísérelte a párt vezetői ellenére a község összes bizottságának, elöljáróinak a leváltását, e célból népgyűlést hívtak össze, mely azonban eredménytelenül végződött. Szintén Dögén 1946 júniusában a Független Kisgadapárt panaszt nyújtott be, mely szerint Dobos József a MKP titkára és Samu György párttag részegen behatolt özv. Nozdroviczky Lászlóné földbirtokos lakásába, őt