Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)

1825-ben ZámbÓ Károly "többször vásári tolvajságban tapasztalván, most is egy kendő ellopása gyanújából béhozattatván. Azon tolvajság most rá nem világosodott, hanem mint vásári tapasztalt tolvaj, a vásárból kikísértetett. Az ezentúl itt esendő s tartandó vásárokra való jöveteltől végképp, büntetés terhe alatt eltiltatott." 55 A vásárblróság által kiszabott büntetések hasonlóak voltak azokhoz, amelyeket a városi bíróság hozott a kisebb bűncselekmények esetében. Testi fenyítések közül, a 12, 24, 25 pálca, a 25 bot, a 6, 12, 15, 20, 24 korbács volt a leggyakoribb. A pénzbüntetés a félévszázad során 30 xr-tól 25 Vft-ig terjedt. Áristomra 6, 24, 30 órára ítéltek. Megszégyenítő büntetés volt a vásárból való kivezetés, 111. a visszaesők esetében ritkán bár, de előfordult a kitiltás is. A fél évszázad alatt a nyíregyházi országos vásárokon is gyakorolt széleskörű bíráskodási jogkört azonban az 1835. XVIII.tc. jelentősen korlátozta. A törvény értelmében a város választott közönségének egy elnökből, négy tanácsbeliből és egy jegyzőből álló vásári "bíróságot kellett megbízni. Feladatuk az adásvétel során felmerült problémák megoldására, pl. szerződésszegésre, a város határában talált áruk sorsa felőli döntésre, illetve az adminisztrációra terjedt ki. Ezen kívül ítélkezhettek az ezekkel az ügyekkeA kapcsolatos bűnösök felett, bár csak szigorú megszorításokkal. 56 Az új összetételű vásárbíróság is a cédulaházból irányította a vásárt. Tagjai munkájukért a város pénztárából egy pengó forint napidíjat kaptak, illetve "taxa fejében ...számukra minden 100 Ft-ig való kereset után 30 krajcárok állapíttatnak meg, - nem fogván ezen kívül számukra semmi accomodatio adattatni." 57 A vásárbírákhoz a vásári jövedelmek beszedésére kirendelt 2 perceptor és 2 esküdt, az útilevelek kiállítását végző jegyző, 111. a vékákhoz beosztott esküdt napidíjat már nem kapott, csak "a szokott accomodatio mellett rendeltettek jelen lenni." 58 Vásári élet A vásárok helyét a város elöljárósága a földesúrral egyetértésben jelölte ki. Nyíregyházán több alkalmas hely is adódott a vásár lebonyolítására, így a város Kalló felé eső vége, ill. a tokaji út felé lévő homokos rész. Mindkét területet könnyen meg lehetett közelíteni, ha az időjárás nem szólt közbe. A nyíregyházi országos vásárok tartására a város vezetése 1819-ben jelölt ki állandó helyet: "a városon kívül a Kállai utca végében (ahol már számos ízben tartatott is), állandóul tartasson mind azért, hogy a vidékiek állandóul, s biztosan tudhassák magukat mihez tartani, mindazért, mivel a hely különösen minden időben alkalmatos lévén, akiknek tetszene állandó sátorokat építhessenek a helyszínen, mind