Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)

pedig azért is, hogy a város bátorságára és csinosságára sokat konferálna annak ottan leendő tartatása." 59 A rendkívül kemény telek idején az utak járhatatlansága miatt bent a városban szervezték a reggeltől estig tartó vásárt. Ilyenkor a portékás kirakodás a főpiacon, a baromvásár pedig az ispotály melletti malom háta mögött kapott helyet.60 A nyíregyházi országos vásárokat főként az Abaúj, Árva, Bereg, Borsod, Gömör, Sáros, Szatmár, Ugocsa, Ung, Zemplén megyéből jött vásározók látogatták. Az 1830-as években a hetivásárok vámtarifáiban azonban külön említik a hátas cseh üvegeseket, a lengyel esztergályosokat és cserép hátas árusokat is. 61 A felvidéki mesteremberek szívesen hozták ide portékáikat, hisz itt az eladott iparcikkek árából kedvező feltételek mellett tudták megvásárolni a szükséges mezőgazdasági termékeket. A város a vásárnapokon már kora hajnaltól kiemelkedő figyelemmel vigyázta a bevezető utakat. Hasonló odafigyelést követeltek meg a cédulaházban lévőktől a vásározók fizetési kötelezettségeinek teljesítését illetően is. A vásározók, portékájuktól függően foglalhatták el a vásár területén a bíróság által számukra kijelölt helyet. Az egyes iparágak képviselői ugyanis külön csoportban, külön utcában árusítottak. 1826 december 4-5-én pl. az alábbiak szerint helyezkedtek el az árusok. A város keleti oldalán terményvásár, illetve sertésvásár volt. A régi temetőnél egymás mellett árultak a fazekasok, a faedényekkel és épületfával kereskedők. A másik oldalon a szalonnát árulók helyezkedtek el. A vásározók ellátásáról az út mentén pecsenyesütő sátrak és korcsmák gondoskodtak. /1sd.: 4.sz.melléklet a vásár helyét mutatja ./

6Z A céhszabályok értelmében a vásár megfelelő sátor - utcájában egy mester csak egy sátrat állíthatott fel. Többi sátrának hátul, a piac szélén adtak helyet.63 A sátor-utcákban a főhelyre mindig a város iparosai kerültek. Csak mögöttük helyezkedhettek el a többiek, lehetőség szerint városonként egy-egy csoportban. Azoknak a vásározóknak, akik a vásárbírőság előtt kinyilvánították azt a szándékukat, miszerint minden Nyíregyházán rendezett országos vásáron részt kívánnak venni, a megfelelő sátor-utcában állandó helyet jelöltek ki. 1825-ben Fülep József, Gábor és Tamás debreceni mesterek is Így kaptak itt az országos vásárok alkalmával használható, állandó árusítóhelyet.64 A sátorokon kívül árulhatok voltak a portékák szekérről, ládáról, gyékényről sőt földről is. De minden árusítóhelynek meg kellett fizetni a "bérleti díját". Néha a vásározók sokallták a fizetnivalókat. A tokajiak kérvényezték is a helypénz összegének mérséklését mondván, hogy sehol, még Debrecenben sem kell olyan sokat