Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: A parasztság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1919–1944 között

annyit ért el, hogy az idegenből hozott aratók mellett Fisch több nyírderzsi lakosnak is adott arató és cséplő munkát. /15./ 1932-ben az alispán és a főispán arról értesült, hogy "egyes helyeken a mezőgazdasági munkásság között állítólag izgatás folyik többek között olyan irányban is, hogy az aratási munkálatokra szerződések kötésétől tartózkodjanak." "Különös súlyt helyezzenek arra- írta az alispán a főszolgabírónak, - hogy a törvényhatóság területén élő hivatásos mezőgazdasági munkások lehetőleg teljes számban jussanak aratási és cséplési munkálatokhoz, vagy ha ez nem lenne lehetséges, akkor a birtokosok /bérlők/ juttassanak az aratásból és cséplésből önhibájukon kívül kimaradt munkásoknak más munkaalkalmat... Hassanak oda, hogy az aratógépek használata lehetőleg melőztessék, illetve csak ott történjék gépekkel való aratás, ahol kézi aratást rendkívüli természeti körülmények, avagy a munkamegtagadása teszi lehetetlenné." /16./ "Elvárom főszolgabíró, polgármester úrtól, hogy ... haladéktalanul minden intézkedést megtegyen... eme veszedelmes jelenségek gyors elhárítására és megakadályozására. Virányi sk. alispán." /17./ Ibrány és Paszab községekben az arató munkások a herceg Odescalchi Zoérdné tuzséri birtokos által ajánlott addigi szokásos szerződést nem írták alá, mert később kedvezőbb szerződés megkötésében reménykedtek. /18./ A nagykállói és a ligetaljai járások gazdasági felügyelői 1944 nyarának elején helyzetjelentésükben a következőket írták: a mezőgazdasági munkások, főleg azonban a gazdasági cselédek...szociális helyzete nem megfelelő, mert keresetük nem áll arányban az ipari és kereskedelmi cikkek aránytalanul magas értékével, és így nem lehet csodálkozni azon, hogy a cselédek lerongyolódva munkaképességükből sokat veszítettek, a mezőgazdasági munkások pedig csak fekete napszámbér mellett hajlandók dolgozni és nem ismerik a munkamorált. /19./ A munkások, a szakszervezetek és a szociáldemokraták esetenként szakmánként elkülönülten szervezkedtek. Az egész megyére kiterjedően nem, de egyes járásokban folyamatosan a két világháború között mozgolódtak a mezőgazdasági munkások is. 1922-ben, 1924-ben Nyírbátorban tartottak szervezkedő gyűlést, amiről az alispánnak küldött szűkszavú jelentés azt írta, hogy "a földmunkások kizárólag gazdasági helyzetükre vonatkozó gyűlést tartottak." /20./ Az alispán 1925-ben betiltotta a MÉMOSZ, Török János kőműves segéd, nyíregyházi lakos által bemutatott "Magyarország munkásságához, szervezett munkások, szociáldemokraták, földmunkások egyesüljetek" című és más röpiratok utcai terjesztését. Indoklás: "a bemutatott röpiratok nyilvános terjesztése az osztályharc kiélezését, azzal kapcsolatban tömegszenvedélyek felkeltését, valamint a társadalom nyugalmának megzavarását eredményezné, miért is a