Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: A parasztság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1919–1944 között

kérelem, mint a közrendbe ütköző, teljesíthető nem volt." /21./ A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt 1900-ban alakult.Mezőffi Vilmos újságíró szervez, aki az SzDP-ból lépett ki, 1901-1939 között a "Szabad Szó" c. lap szerkesztője volt. A pártot azok alakították, akik kévéseitek a falusi szegénység megszervezésére irányuló SZDP erőfeszítéseket. A Mezőffi féle program hamisságát leplezi le 1926-ban "A földmunkások és kisgazdák országos szövetsége" egy röplapban, amelyben a "Világszabadság" című újság terjesztését szorgalmazták és kérték, hogy falvanként, akár már 10 ember is létesítsen helyi csoportot. A szövetség vezetője akkor a közismert Csizmadia Sándor földművelésügyi államtitkár volt."A mi szövetségünk már 1906-tól áll fönn. Ide írjatok, ha szervezkedni akartok." Magukat szociáldemokrata földmunkásoknak és kisgazdáknak tartották. A Nyírvidék 1929. szeptember 27-én tudósított a nyíregyházi Gazdaszövetség gyűléséről "/Bogdán Ferenc/: Megettem a kenyerem javát, de nem hiszem, hogy a mai helyzetnél szomorúbb viszonyokat átéltem volna, pedig én átéltem azt az időt is itt, amikor a nyíregyházi piacon a legszebb rozsért nem lehetett 4 Forintot, 80 kg príma búzáért nem lehetett 6 Forintot kapni, igaz, hogy abban az időben nem kellett Nyíregyházán 100 kg nyersrozsért 1000 kg csöves tengerit adni." Továbbá az elviselhetetlen adóterhekre és magas kamatokra panaszkodott, teljesen kilátástalannak ítélve a gazdatársadalom helyzetét. A törvényhatósági választásokra a demokrata blokk erősítésére a választási listán 15 % munkás, 45 % kisgazda és 40 % értelmiségi demokrata szerepelt. Egyesek, még a budapesti sajtó, a Gazdaszövetség és az SZDP fúziójáról cikkeztek, de erről nem volt szó. /22./ A főispán és az alispán 1932 elején az aratási szerződések körüli vonakodás, az érdekelt mezőgazdasági munkásság túlzott követelései miatt adott ki körlevelet. "Nehézségek merültek fel, és mivel kétségtelen, hogy az érdekelt munkások szertelen követelései s vonakodásai a szociáldemokrata pártszervezkedésekre, ennek keretében űzött lelkiismeretlen izgatásra, az egyébként józan, komoly és szorgalmas, mai helyzetben is mindig kellő belátást tanúsító mezőgazdasági munkásság szándékos félrevezetésére vezethetők vissza, esetleg karhatalom igénybevételével akadályozza meg, hogy a szerződni akaró munkásságot lelkiismeretlen agitálások, felbujtók és izgatók félrevezessék." /23./ 1932 áprilisában Farkas Istvánnak, az SZDP tagjának postán "Föld és Szabadság" c. a Földmunkás Szövetség 1930-tól megjelenő lapjai.érkeztek. A csendőrség lefoglalta ezeket. A nyírbátori gazdasági felügyelő 1944-ben cselédhiányról panaszkodott. "A cseléd és munkás nem tud ruházkodni, le van rongyolódva, ezért a hangulat elkeseredett." /24./ Tiszaszalkán a cséplést hagyták ott az elszerződött munkások, mert a természetben kapott termény ára igen alacsony volt, ezért keveset kerestek. /26./