Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)

Ahogy idővel változtak a jellemző vétségek, úgy változtak a büntetésfajták is. A vásár első harminc évében főként testi fenyítést alkalmaztak, később inkább a pénzbüntetés, a tömlöcbe zárás, ill. a kitoloncolás volt a gyakoribb. Voltak olyan bírák, akik a pálcázást, korbácsolást, mások a "hat óráig való áristomot", míg az 1800-as évek bírái a pénzbüntetést részesítették előnyben. Ha a bőnös a felelősségre vonás elől megszökött, akkor a vásárbíróság elsődleges feladata a büntetés kiszabása helyett az okozott kár megtérítése lett. Erre a célra a vétkes hátrahagyott portékáját, vagy annak eladásából befolyt pénzt használták fel. 1819-ben a csizmatolvajt tetten érték, de megszökött. Csak gubája maradt az utána szaladok kezében. A vásárbíróság határozata alapján: "ha a tolvaj vissza nem jön, a csizmadia kénytelen lesz a gubával megelégedni." 18 Előfordult olyan eset is, mikor a bíráknak a sértett önbíráskodását "korrigálva" kellett kiszabni a büntetést. 1825-ben Kulcsár Mihály egy szíjat vett Horváth Mihálytól 30 xr-ért, de fizetés előtt megszökött. Horváth azonban utána ment, visszavette tőle a szíjat, és a lopásért négy helyen beverte Kulcsár fejét.49 A bíróság ezt követően nem rótt ki büntetést a tolvajra mondván, hogy már megkapta azt elfogatásakor. Csupán, mint sebesülttel kellett foglalkozniuk. (Kálióba küldték gyógyíttatni.) A büntetések kiszabásakor a bírák figyelembe vették az enyhítő körülményeket is. Ilyen volt pl. a terhesség. "Tokaji lakos Debreczeni Sára tolvajságáért 24 óráig való kalodába tartassék...mert terhes á11 apotbanvolt." 50 Ns. Korpás Erzsébet, Tóth Istvánné bundát akart lopni, de rajtakapták. Büntetése "azért, hogy nagyságos személy és hogy terhes állapotban van, 12 óráig való áristom."51 Az öregek és gyenge fizikai állapotban lévők is számíthattak némi elnézésre. Kovács Sára, Nagy Mihályné vásznat és lapátot lopott, "öregsége tekintetiből a 12 korbács helyett ... estveli hat óráig való áristomra " ítélték. 52 Enjj.edékenyebbnek mutatkozott a bíróság a büntetés kiszabásánál akkor is, ha az elkövető testi fogyatékos volt. Varga Ferenc, aki kalácsot lopott, 6 korbácsot • kapott volna, ha egészséges. Mivel azonban nyomorék volt, a testi fenyítés helyett 6 óra áristomot kellett elszenvednie.53 Enyhítő körülménynek számított a fiatal kor is, főként a büntetés mennyiségének kiszabásakor. "Jászai Miska 8 éves fiú egy lajbi lopásáért 6 nyírág vesszőt szenvedett." 54 Akkor is csökkent a büntetés mértéke, ha a kár valamilyen formában megtérült. A kártérítés történhetett pénzben, ekkor a büntetés teljesen el is maradhatott, de előfordult a más áruval való értékkiegyenlítés is. Az ítélethozatalkor a bírák nemcsak az enyhítő -, hanem a súlyosbító körülményeket is figyelembe vették. Főként a visszaesőkre szabtak ki súlyosabb büntetéseket.