Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

24. / A magyar köztisztviselői réteg sajátos módon alakult ki. Magyarországon a volt nemesek, - a XIX. század második felétől tömegesen földjüket vesztett, elszegényedett birtokosok - sajátították ki az államapparátust, megszállták a közigazgatás tisztviselő posztjait a legfelsőbbektől - ahogy ezek beteltek - a legalacsonyabbakig. Ily módon a magyar köztisztviselői kar egy különös dzsentri /gentry/ tisztviselői réteggé alakult. Lásd az Értelmező szótár és az űj Magyar Lexikon dzsentri címszavat./ Bibó István: A magyar közigazgatásról I. és Feljegyzés a reformkori nemesi értelmiség és az 1867-1944 között a hivatalokat elfoglalt nemesség különbözőségéről. A 3/a. alatt i.m. 48, illetve 61,62.1.: Szekfü Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1938. 246.1.: Szabolcs Ottó: Munkanélküli diplomások a Horthy-rendszerben 1919-1944 - Levéltárak Országos Központja - Kossuth K. 1964. 17,18.1.: a 11/d. alatt i.m. 12.1.: Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. - Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás V.-VI. - A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár kiadványai - Nyíregyháza, 1985. 369-381. 1. és Dr. Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró /1922-1938./ - SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Levéltár kiadványai. Nyíregyháza, 1990. I. kötet 5-20.1., II. kötet 196-230.1. 25. / Dr. Weis István belügyi államtitkár 1919. decemberében tett kijelentése szerint: "Nálunk már béke idején is kb. háromszor any nyi volt a köztisztviselők száma, mint amennyi el tudta volna 1 át ni a közszükségletet." /Magyar Köztisztviselők Lapja, 1919.dec.31./ Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter 1921-ben a parlamentben hasonlóan nyilatkozott /Pesti Hírlap, 1921. február 15/. 1914-ben a több mint 18 millió lakosú Magyarországon 331 920 volt az állami alkalmazottak, /kőztük a vasutasok, postások, az állami tanítók, tanárok, stb./s 65 049 volt a köztisztviselők száma. Az I. világháború után pedig a 8 millió lakosú országban az állami alkalmazottak száma csak 209 083 főre csökkent. A közigazgatási tisztviselők száma pedig - az 1921/1922 évi költségvetés adatai szerint - 69 765 volt, s ez a kisegítő, ideiglenes, stb. irodai alkalmazottakkal együtt 1924-re 77 765 főre növekedett. Míg 1914-ben minden 377. lakosra, addig 1921-ben minden 134. lakosra jutott egy ál 1 ami tisztviselS. Növelték a köztisztviselői réteget a szomszédos országokból Magyarországra menekült köztisztviselők is. A kis - háborút vesztett - ország képtelen eltartani ilyen hatalmas létszámú köztisztviselői kart. De a Népszövetség is amikór a kormány a gazdasági konszolidációhoz segítséget kért - a támogatás egyik feltételeként épp az államapparátus nagyfokú leépítését jelölte meg. Szabolcs Ottó: i.m. 16,22. és 40-44.1. Az elbocsájtások, a létszámcsökkentésének és a B-listázások /1920.XI.tc., a B.M.44 986 sz. rendelete, 1922. I.tc,