Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

1923.XXXV.tc., 1924.IV.tc./ jelentős mértékben értintették a vár­megyei, a városi és a községi tisztviselőket, alkalmazottakat is. Szabolcs vármegyében például - az előző elbocsájtásokon túl - az 1923. XXXV.tc, a végrehajtására kiadott B.M.rendeletek alapján, a vármegyénél: 1 alispáni, 1 főszolgabírói, 1 árvaszéki, ülnöki, 1 szolgabírói, 2 kezelőtiszti , s 2 szolgálati állást, összesen 8-at. Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál 20 állást, a várme­gye községeiben 3 jegyzői, 8 segédjegyzői és 3 írnoki állást szüntettek meg. Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyék alispánjának 12 531-1924.K.sz.jelentése. Nyíregyháza, 1924. Jóba Nyomda, 10,11,1. 26. / Az l/a. alatti mű 393. 1 .: a 6/b. alatti mű 87.1.: Kársai Elek: A kormánybiztosok hatáskőre és tevékenysége az ellenforra­dalmi rendszer első hónapjaiban. - Levéltári Közlemények 1955. 206-234.1. 27. / a. Szabolcs vármegye alispánjának 7 000-1920.K.sz. jelen­tése. Nyíregyháza, 1920. Jóba Nyomda, 258.1. b. Péchy László: Nagykárolytól Mátészalkáig /Az összeomlás­tól az ujjáéDÍtésig/ Visszaemlékezések. // Szatmár és Bereg vár­megyék fejlődése és kortörténete /Trianon után/ - Szerk.: Dömjén Miklós. A szerző kiadása. Budapest - e.n. - 24-26.1. c. Dömjén Miklós: Szatmár és Bereg vármegyék Trianon után. ­U.0.77.1. 28. / A Szövetséges és Társult Főhatalmak /Észak-amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán/, és a Szövetséges és Társult Hatalmak /Cseh-Szlovákország.Lengyel­ország, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Belgium, Görögor­szág, Portugália, Kína, Sziám, Kuba, Nikaragua és Panama/ által diktált - 1920. június 4-én aláirt és az 1921. évi XXXIII.tc.-kel becikkelyezett - békeszerződés. E szerződés értelmében Magyaror­szág területének kétharmad részét /70 %-ét/ t lakosságának több mint felét /60 %-át/ vesztette el, köztük több mint három millió magyar anyanyelvű lakost, akik közül jó másfél millió az új ál­lamhatárok mentén összefüggő, zárt etnikumú tömbben élt.Szovjet­oroszország nem írta alá e békediktátumot és megbélyegezte azt. Az Észak-amerikai Egyesült Államok meghatalmazottja aláírta e szerződést, de a Kongresszus nem ratifikálta azt. Az Egyesült Ál­lamok ezért - 1921. augusztus 29-én - külön békeszerződést kötött Magyarországgal. /Becikkelyezi az 1921. évi XLVIII.tc./ A trianoni békeszerződés. - HaTmosy Dénes: Nemzetközi szerző­dések 1918-1945.2.kiadás. Közgazdasági és Jogi és Gondolat Kiadó. Budapest, 1983.95-150.1.: Az l/a. alatti mű 360-363. és 421-426.1.: Galántai József: A trianoni békekötés 1920 - A pári­zsi meghívástól a ratifikálásáig - Gondolat K. Budapest, 1990. 193-195. és 228-236.1. L.Nagy Zsuzsa: Az 1920 évi magyar béke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom