Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

97.§. A szavazás kötelező ... elmulasztása ... pénzbírsággal büntetendő .../ - R.T. 1922. U.s.köv.l. A 4 250/1922. M.E.sz. rendelet végrehajtása tárgyában 1922. május 13-án kiadott belügyminiszteri rendelet szerint "1922. május 22-töl ... 1922. június 13 napjáig ... nemcsak a politikai célú mindennemű gyülekezések, hanem a nyilvános helyeken tervezett egyéb célú népgyűlések és felvonulások tartása is tilos..." SZSZBMÖL.IV.B.401. 307/1922. főisp. sz. 21. / A képviselői mandátumok számát 245-re emelték. A váiasztójo gosultak számát viszont csökkentették.

Az 1920-as 3 200 000 választójogosulttal szemben az 1922-es választójogi rendelet értelmében csak 2 382 000 állampolgár kapott szavazati jogot. Ez a szám az összlakosság 29.5 %-át tette ki. A választójogi kötelezettségének az összlakosság 22,5 %-a tett eleget. A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1919-1944 - Források és dokumentumok - Szerk.: Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. 126. 1. 22. / a./ Az 1922 februárban létrehozott kormánypárt általánosan használt elnevezése. Hivatalos neve: Keresztény-Keresztyén Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt volt. Különböző pártokból és politikai csoportokból jött létre, elsősorban a Kisgazdapártból és a konzervatív Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából /KNEP/. Bethlen István - a KNEP vezetője - a Kisgazdapárt és saját pártja fúziójára törekedett. A Kisgazdapárt ennek ellenállt, s a politikai nyomás /pl. az Esküdt-panama ügye/ sem hozott "eredményt". Bethlen és a köréje tömörülő politikusok 1922 január elején "beléptek a Kisgazdapártba". Példájukat követték a Tisza István féle Munkapárt vezetői és a különböző pártokban elhelyezkedő politikusok. Egyideig megtartották a Kisgazdapárt nevet, kiegészítve a "Polgári" jelzővel. - Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó. 2. kötet, 1960.146.1. b./ Az ezidőben alakult és működő pártokra, szervezetekre vonatkozóan lásd az l/a. alatti mű hivatkozott részét és a 8/2. kötete időrendi táblázatának 1919-1924 közötti részét. 1232-1249.1., valamint Horthy Miklós titkos iratai - Kossuth K. 1962.477-481.1. 23. / Az Egységes Párt a 245 mandátumból 143-at szerzett, a kereszténypárti töredékek 20 mandátumot, az Andrássy-Friedrich-párt 10, a Rassay-párt 6, a Demokrata /Vázsonyi/ Párt 2, a Szociáldemokrata Párt 25 mandátumot kapott. A többi mandátum megoszlott a pértonkívüliek és a kis pártok között. Az l/a. alatti mű 451-455.1.: a 11/a. alatti mű 356, 357. 1. és Bethlen István titkos iratai - Magyar Országos Levéltár Kossuth K. 1972. 85-112.1. 220