Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
A vármegyei törvényhatósági bizottságok évente elfogadták a a vármegye éves költségvetését, a különböző alapok költségvetését és a zárszámadást. Szükséges esetekben szabályrendeleteket alkottak. Megtárgyalták továbbá az alispán félévenkénti átfogó jelen tését .Az alispánok a jelentésben Írásban, részletesen beszámoltak a torvényhatósági bizottság közgyűlésének a vármegye közigazgatásának állapotáról, minden lényeges eseményről, intézkedésről. így» egy bevezető után, általában számot adtak a törvényhatósági életről, a közellátásról, az Inségenyhítő mozgalomról a tanügyről, a tanuló ifjúság támogatásáról, a közegészségyügyről, /a kórházakról/, a közlekedésügyről, az útügyről, a mezőgazdaságról, /növény- és állattenyésztés, munkás, és cselédviszonyok, bérleti viszonyok, napszámosok, mezőgazdasági érdekképviselet, a földreform végrehajtása, ingatlanforgalom, stb./, az állategészségügyről, az erdészetről, a pénzügyi helyzetről és a vármegyei alapokkal való gazdálkodásról. A jelentésben vagy mellékleteként ismertették a vonatkozó statisztikai adatokat, s mellékelték a vármegyei alapok maradványairól és a gyámpénztár állásáról szóló részletes kimutatást. 85 . A Szabolcs vármegyei alispáni jelentés ezeken túl rendszeresen számot adott a Jósa András Múzeum helyzetéről is. Ebben az időben /1929-ig/ - a vármegye saját ügyei mellett a törvényhatósági bizottság közgyűlése hatáskörébe tartozott a rendezett tanácsú városok és a községek szabályrendeleteinek, költségvetésének és zárszámadásának, vagyonjogi és pénzügyi kihatású határozatainak jóváhagyása, a városok, a községek pénzkezelésének ellenőrzése, a rendezett tanácsú városok minden jelentősebb, a kis- és nagyközségi képviselőtestületek szinte minden érdemi határozatának jóváhagyása. Például: a községi elöljárók, altisztek, szolgák és szegődményesek illetmény- és nyugdíjügyeivel: a leventeoktatók, a hitoktatók díjazásával: a vallásfelekezetek, egyes egyházak, leventeegyesületek, cserkészcsapatok támogatásával: községi árvák segélyezésével, gyermeknyaraltatási akcióhoz, szegény gyermekek ebédköltségeihez való hozzájárulással: szegényház részére koporsó rendeléssel stb.kapcsolatos határozatok jóváhagyása is /1886.XXI.és XXII.tc./. Ezért például Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottsága 1921. évben több mint 2 400, 1922-ben több mint 2 000 és 1923-ban közel 2 000 "Bgy." határozatot hozott. A vármegye alispánja már 1922. szeptember 26-1 jelentésében jelzi, hogy "hat közgyűlésen 1772 ügy került elintézésre, s ezek nagyrésze a községek csekély jelentőségű ügyekben hozott határozatainak felülbírálata." Javasolta ezektől a tőrvényhatósági bizottság mentesítését. /Ez részben is, csak 1929-ben valósult meg./ 87 * Mindezek megtárgyalása és a megfelelő döntések meghozatala mellett a vármegyei törvényhatósági bizottságok - saját elhatározásukból, vagy más törvényhatóság kezdeményezéséhez, felhívásához
