Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
csatlakozva - megyei vagy országos jelentősége közérdekű kérdé sekben is állástfqglaltak, esetenként felirattal éltek a kormányhoz , a nemzetgyűléshez vagy egyes miniszterekhez, i 1 letve tilta- kozásukat fejezték ki. 8 8 * így például: 3.1. Szabolcs váTmegye törvényhatósági bizottsága - 1920. május 11-én tiltakozott az "úgynevezett békefeltételek" ellen: - 1920. október 12-én felterjesztéssel élt, s "kéri a nemzetgyűlést, hogy a magyar nemzeti hadsereg elnevezés helyett "magyar királyi honvédség" elnevezés használatát törvényileg kötelezőleg mondja ki." - 1921. január 12-én - tiltaközött a Nyugat-Magyarországi területek Ausztriához csatolása^ valamint a törvényhatósági, városi és községi önkor mányzatok és a yálaszTói jog reformja ellen: 17" - felirattal fordult a m.kir.kormányhoz gróf Károlyi Mihály és Társai vagyonának zár alá vétele iránt: a m. kir. kormányhoz és a nemzetgyűléshez a "Máriapócsről a Szent Bazil rend templomából századokkal ezelőtt elrabolt, ... "könnyező Mária" kép visz- szaszerzése iránt." - 1921. április 6-án felterjesztéssel élt a m.kir. kormányhoz a teljes vasárnapi munkaszünet törvénybe iktatása érdekében. -1922. szeptember 16-án feliratot intézett a m.kir. belügyminiszterhez a megszüntetett vármegyei számvevőségek visszaállítása iránt. - feliratilag kérte továbbá a közalkalmazottak helyzetének sürgős, egyöntetű és kielégítő rendezését: október 6-nak nemzeti gyászünneppé nyiIvánítását: és a legtöbb adót fizetők adóalapjának beszámítását szabályozó 1922. XXI.tc. olyértelmű módosítását, hogy "az önkormányzati testületekben az értelmiségi osztálynak megfelelő képviselet biztosíttassák." 89 3.2. Csonka-Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága - 1920. május 26-án tiltakozott a trianoni békefeltételek ellen : - 1920. szeptember 29-én felterjesztéssel élt a m.kir.kormányhoz a teljes vasárnapi munkaszünet törvénybe iktatása érdekében: - 1920. november 18-án felirattal fordult a Kormányzóhoz, a kormányhoz és a nemzetgyűléshez a tervezett közigazgatási reform el len: " -- 1921. február 24-én feliratot intézett a kormányhoz gróf Károlyi Mihály és Társai vagyonának zár alá vétele és elkobzása iránt: a nemzetgyűléshez március 15-nek a szabadság napjának törvénybe iktatása és nemzetT ünneppé való emelése iránt: - 1921. május 19-én tiltakozott a Kormányzónál, a nemzetgyűlésnél, a miniszterelnöknél és a külügyminiszternél az Ausztriának ítélt Nyugat-Magyarországi területek átcsatolása ellen:
