Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
jászervezésével, a közellátási gondok enyhítésével és a közigazgatás ezidőbeni egyéb - sok vonatkozásban rendkívüli - feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységüket jelentős mértékben korlátozták a háború, a román megszállás és az infláció okozta veszteségek, a vármegyék kifosztottsága, a súlyos gazdasági helyzet /a természeti csapások, a szerencsétlen gazdasági évek, árvíz, majd szárazság/, s a mérhetetlen pénzromlás. A pénz értéke rohamosan csőkkent. Egy aranykorona értéke 1919 augusztusig 9,9 papírkoronát, 1921. júniusban 50,7 papírkoronát tett ki. 1924. májusában azonban 1 aranykorona már 18,4 ezer papírkoronával volt egyenlő. 1914 nyara és 1924 eleje között az árak 8 ezerszeresre, a bérek 3,5 ezerszeresre emelkedtek. 83 A négy vármegye területén működő közigazgatási szervek /alispán, főszolgabírók, a rendezett tanácsú város polgármestere, a községi elöljáróságok, stb./ a törvényhatóságokról szóló 1886.XXI.tc., illetve a községekről szóló 1886. XII.tc. és a vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között látták el - a Szabolcs vármegyénél említett, hasonló - feladatokat,s intézték a hatáskörükbe utalt ügyeket, 84 szervezték a vármegye, a város és a községek közigazgatását. A vármegyék önálló háztartást vezettek. Biztosítaniuk kellett a törvényhatóság működésének feltételeit.Szükségleteiket, kiadásaikat s az ezek fedezetét szolgáló bevételeiket a - szigorúan szabályozott - törvériyi keretek /1886.XXI.tc.5. és 17. §./ között készített éves költségvetésükben tervezték meg. A törvényhatóságok háztartásában jelentős helyet foglalt el az alapok költségvetése. A vármegyék sokféle alapot kezeltek. Szabolcs vármegye pl. még az 1922/23. költségvetési évben is 40 félét, 85 , és a gyámpénztárt. A vármegye azoknak a kiadásoknak fedezésére, amelyeket más forrásból származó jövedelmei nem fedeztek, vármegyei pótadót vethetett ki. (1.3.c l^ vármegye költségvetését és a vármegyei pótadó kulcsát a törvényhatósági bizottság közgyűlése állapította meg és a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben hagyta jóvá. A törvényhatósági utak építési, kezelési és fenntartási költségről és az ezek fedezésére szolgáló bevételekről /egyik fő fedezete a törvényhatósági útadó / külön költségvetés készült. Ezt a vármegyei Közigazgatási Bizottság állásfoglalása után a vármegyei törvényhatósági bizottság állapította meg, s a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter hagyta jóyá. 86. A vármegyék háztartása /gazdálkodása/ terén is válságos hely zet volt ez időben. Növelte a gondokat, hogy a háború éveiben a vármegyék összes alapjaik, sőt a gyámpénztári alap terhére is hadikölcsön-kötvényeket vásároltak , s azok elértéktelenedtek, valorizációjukra nem került sor. A csonka-vármegyéknek emellett az új berendezés nehézségeivel is meg kellett küzdeniük.
