Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
bíró megindította a kaposi járás közigazgatását Záhony székhelylyel, s intézkedett e községekben a képviselőtestületek újbóli megalakítására és a községi elöljáróságok megválasztása iránt: - a vármegyei központi adminisztráció működését 1920. május 15-én kezdte meg , dr. Tahy Endre árvaszéki helyettes elnök, tiszteletbeli vármegyei főjegyző, mint a megszállott vármegye* budapesti képviselete által megválasztott alispán-helyettes vezetésével, Nyíregyháza székhellyel. A vármegyei igazgatás me"g 1920-ban Záhony községbe települt és Záhony székhellyel - herceg Odeschalchi Zoárdné kastélyában működött tovább. A csonka-vármegye egyes szakigazgatási területek vonatkozásában - központi intézkedéssel - a Szabolcs vármegyei szervekhez utaltatott. így például: a nyíregyházi m.kir. pézügyigazgatósághoz: a Szabolcs vármegyei kir. tanfelügyelőhöz, m.kir. államépítészeti hivatalhoz, vármegyei árvaszékhez, m. kir. tisztifőorvoshoz, törvényhatósági állatorvoshoz, majd később az iskolánkívüli népművelés ügyeinek intézésével kapcsolatban is. A vármegye törvényhatósági bizottsága az 1920. szeptember 18-i és a további közgyűléseit Záhony községben tartotta. Győröcske Földvár nevű tanyáját 1923. szeptember 22-én, Záhony község néhány tanyáját és dűllőjét - mintegy 808 kat.hold terü^te^t - / P a edig már 19í9_ ben a Cseh-Szlovák államhoz csatolA vármegye főtisztviselői voltak ezidőben: törvényhatósági kormánybiztos-főispán, majd főispán: nagybányai Horthy Gyula, Bereg vármegye törvényhatósági kormánybiztos-főispánja, illetve főispánja; lemondása után megbízott főispán: dr. Gulécsy István, Bereg vármegye főispáni teendőkkel megbízott alispánja; főispán: dr.Kállay Miklós Szabolcs vármegye főispánja; megbízott alispánhelyettes: Hock József szolgabíró; helyettes alispán: Bánóczy Béla vármegyei főjegyző, végül alispán: Bánóczy Béla. 2.5 Ugocsa vármegye 80. Az 1920. március 23-a utáni napokban Ugocsa vármegye három községéből - Tiszafarkasfalva, Tiszapéterfalva és Bököny községekből - is kivonultak a román megszálló csapatok és az ottani hatóságok képviselői felkérték Péchy Lászlót - Szatmá"? és Ugocsa vármegyék, valamint Szatmárnémeti törvényhatósági jogú város törvényhatósági kormánybiztos-főispánját - az impérum átvételére. 8 *» Erre azonban nem került sxLr. E területet Trianonban a Cseh-Szlovák államnak ítélték oda. 82A vármegyék - bár annak lényegében a neve maradt Magyarországon - dr.Péchy László - a Szatmár- és a Bereg vármegyei ilyen tisztségei mellett - törvényhatósági kormánybiztos-főispánja, majd főispánja volt. 3./ E vármegyék tevékenységéről A vármegyék általában, de e négy vármegye különösen, nagyon nehéz körülmények között működtek ebben az időben. A gazdaság új -
