Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)

ják meg a Dénes napi (október 9.) orszaVjos vásárt, s így az iparosoknak és kereskedőknek tetemes lesz a káruk. Kérték Nyíregyháza közönségét , hogy folyamodjon a Helytartótanácshoz az ügyben, bogy ezután itt tarthassák rneg ezt a vásárt. A város vezetésének és gyűlésének is elnyerte tetszését, i 1 letve támogatását ez a javaslat. Söt tudtára adták a bécsi, pozsonyi, pesti, nagyszebeni, brassói és kassai kereskedőknek is, hogy amennyiben tőlük telhetően támogatják a nyíregyháziak kérését, illetve látogatják vásáraikat, a következő kedvezményeket kapják: a. / Húsz évig mentességet élvezhetnek a helypénz fizetése alóK b. / A város a vásár közelében vendégfogadót épít, s így gondoskodik szállásukról, ételükről, italukról. I c. / A rend biztosítására őröket fognak tartani. d. / Szekereiknek, állataiknak is megfelelő helyet fognak találni. e. / Segítséget nyújtanak azoknak, akik sátrukat Debrecenből Nyíregyházára akarják hozni, vagy ha itt új sátrat építenek, elfogadható áron szekereseket szereznek az anyaghordáshoz 9 Az ötödik vásár tartása iránti kérelmet azonban a környékbeli vásárok gyakoriságára hivatkozva a Helytartótanács elutasította. A négy országos vásárból a legjövedelmezőbbnek a májusi, illetve a szeptemberi számított. Kevesebb bevételt biztosítottak a a városnak a decemberi, legkevesebbet pedig a januári vásárok. (Az 1799. évi országos és hetivásárok bevételeit az 1. szv melléklet mutatj a). A januári vásár volt ugyanis a legkevésbé forgalmas a "debreceni országos vásárnak kiváltképpen nagyon közel eső volta miatt".™ Ráadásul a januári hidegben kevesebb embernek volt kedve és lehetősége utazni, venni, eladni. A városnak pedig a helybiztosítás okozott gondot. 1816-ban és 1026-ban is a nagy hó miatt csak bent a központban tudták tartani a vásárt. Ezért Nyíregyháza 1031-ben arra kérte a Helytartótanácsot, hogy járuljon hozzá a január 10-i vásár időpontjának megváltoztatásához. A Helytartótanács 1835-ben utasította a megyét, hogy tájékozódjon arról, van e észrevételük a megyebeli vásári szabadsággal bíró uradalmaknak és községeknek a nyíregyházi vásár időpontjának megváltoztatásával kapcsolatban. Elfogadhatónak tartják e, hogy Nyíregyházán az országos vásár ne január 10-én, hanem a március 7-i Aquinói Szent Tamás napjának hetében hétfőn és kedden legyen. ir Miután a megyéhez nem érkezett az időpont módosítása miatt ellenvetés, V. Ferdinánd 1838 januárjában kiadott privilégiuma engedélyezte a januári vásárok márciusra tételét. 12 A vásárok sokáig csak egy napig tartottak. De már az 1820-as években a város választott közönsége többször is tárgyalt a vásár két napossá tételéről, aminek szükségességét azzal indokolta, hogy az egy nap tartó vásárban a"földmövelő nép vagy marhájának, vagy életének adás-vevésében jelen nem lehet!',13 így 1024-től két nap, hétfőn és kedden tartották az országos állat-, illetve kirakodóvásárokát.