Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948–1979

1960-ban volt, de a nők százalékos arányszáma az iparban, az építőiparban, a szállításban, s különösen nagy arányuan a ke­reskedelemben megnőtt. Ezzel szemben azonban a mezőgazdasági terület csökkent, az egy főre eső terület a mezőgazdasági ak­tív keresők viszonylatában növekedett. 1960-ban egy mezőgazda­sági aktiv keresőre 4,9 kh., 1970-ben pedig 7,6 kh. jutott. Szükségszerűvé vált a mezőgazdaság fokozottabb gépesítése, a kemizálás alkalmazása. /Lásd 4. sz. tábla./ A mezőgazdaság szocializálása nyomán, majd a termelőszö­vetkezeti tagság nyugdíjügyének rendezése következtében még 1960-hoz képest is jelentősen megugrott az inaktív keresők szá­ma. /Inaktív keresők, akiknek kereső foglalkozásuk nincs, de jövedelemmel rendelkeznek, leginkább nyugdíjjal./ /Lásd 3. sz. tábla./ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti földrajzi adott­ságai részben kedvezőek, nagyobb részt kedvezőtlenek a mező­gazdasági termelés számára. Talajviszonyai igen változatosak, ez jelentős mértékben kihat a mezőgazdasági termelésre. Közgaz­dasági adottságai sem jók, intenzivebb mezőgazdasági termelés századokon át csak ott alakulhatott ki, ahonnan rövid idő alatt elérhették a városi piacot, Debrecent^ Beregszászt, Munkácsot, Ungvárt, Szatmárnémetit, Nagykárolyt. A hátrányos természeti és termelési hagyományok a fejlődést akadályozták. A mezőgazda­sági termelés a szakosodás felé tartott, ennek pedig feltétele a természeti földrajzi táj elhatárolódásának, valamint a tájra jellemző termelési szerkezet kialakításának a figyelembe véte­le volt. A megye tájkörzetei a következők: Szatmár-Beregi sík­ ság a Tisza vonalától Keletre döntően szarvasmarha tenyésztő terület; a Nyírség a megye középső és déli részét fogja át, ezen belül északi részében a kerti növények, déli részében a gabonatermelés a jellemző; a Rétköz a megye északi része, a Ti­sza Záhonyig emelkedő kanyarulatával - keleti felében - burgo­nyatermelő, nyugati része vegyes terme lésü szerkezetet mutat; s végül a Mezőség a megye nyugati nyúlványa is vegyes termelé­sű tájkörzet 7* KSH SzSzmI. Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságának termelési körzetei. 1976. november 18. 19 p. SzSzmL. KSH repertórium 11/18/63.

Next

/
Oldalképek
Tartalom