Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
8. Öorovszkynál Lef fler cikke /102/; Szohor 2lO, 272. 9. Az Idegenforgalmi Hivatal által felállított táblán a városházára utaló első jelző meglepő, de nem tekinthető tévedésnek. V árosháza-értelemben csakugyan ez épül ilyennek elö- ször ~ i a fentebb részletesen tárgyalt, 1772-ből származó, később koronaház néven ismert egykori székház csak községházának épülhetett annak idején, hiszen csak 1786-tól élvezhetett Nyiregyhóza városi kiváltságokat. - A kózhasználatban egyébként ez, a most tárgyalandó épület "az u.n. má sodik yj^ rosháza", - igy nevezi a kérdés legjobb ismerője, 0.xenes ö. István is /SzSzSz 1972. 3: 55/. 10. Az 1878-ban született Krúdy Gyula még jól emlékszik erre a házra, amelyik akkor a piactér egyik legtekintélyesebb épülete, bár - természetesen - náddal van fedve . Ó is emliti, hogy az a szoba, ahol Benczúr született /1844-ben/, az ő korában már söröző polgárok szórakozó helye. /K. Gy. Nyiri emlék. In Szohor 24-26./ - A Nyirvidék 1925. II. 18-i száma átveszi a fővárosi Az Újság c. lap közleményét. Ez egy kisvárdai Benczur-rokon jóvoltából publikálja a festő édesanyjának, Pauline B. aláirásu, német nyelvű levelét, fordításban. Ebből idézve: "Gyula fiam 1844. január 28-án, kedden reggel született saját házunkban, a volt városházán, a patika melletti nagy szobában. Éppen harangoztak, a köröttem lévők tréfásan mondták: ebből a fiúból nagyember lesz." - Az itt közölt régi kép Hunyady Lászlónak 1899-i felvétele, reprodukcióban. - A másik kep egy negyedszázaddal későbbi, a húszas évek elejéről való: jobban mutatja az átépitést és a szomszédépületekkel való összetartozást. A tér felőli oldalon az emléktábla fehérlik: ezt 1909. okt. 17-én leplezték le Benczúr jelenlé tében. Diszpolgársága alkalmából járt itt: az átadást követő ünnepi ebédet "a mester szülőházában levő kiskoronában " költötték el. Ez, a vasoszlopos, téres kisvendéglő 1944-ig maradt üzembe s az egész házzal együtt pusztult el. 11. Id. m. 226. - Oellernző, hogy Lukács meglehetősen óvatosan fogalmazott. Ez annál feltünóbö, mert az evang. egyház"r'égebbi, Miklósffy-Nagy Sámuel féle feljegyzéseiben, az 56. lapon "a koronát magukkal vive" kitétel szerepel; Lukács egyébként az innen származó adatokat megjegyzés, változtatás nélkül veszi fel könyvébe,' ezt azonban látható kétkedéssel közli. - Leffler nek a Borovszky monografióban megjelent dolgozata /kb. 1900-ból/ szintén emliti a királynŐék nyiregyházi megállását, de nem tesz említést a koronáról /472/. Érdemes megjegyezni, hogy Leffler addigFa már áttekintette és rendezte a város teljes levéltári anyagát: megbízható adatot tehát tőle várhatunk. NB. az Annales iudicum 1809. évi jegyzetei között szerepel az átutazás, az ebéd, a trónörökös ittjárta - de k oronáról nincs szó . /V. A. 103/a fond - 197/1. ill. 20U/4. dobozai/. 12. Susztek Sámuel evang. oskolatanitó 1830-ban került Nyíregyházára. Megmaradt egy feljegyzéskötete az 1830-46 közötti évekről. Ennek 126. lapjóról származik az idézet. /A könyv magántulajdonban./ - Lukács is igy emliti /263-4./ - NB: ez volt a város második patikája. Az el s ő az, amelyiknek emlé-
