Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Margócsy József: A nyíregyházi városházák

két tábla hirdeti a Nyirtourist idegenforgalmi hivatal bejáraténál. - Benczúr Vilmos, aki atyafiságban állt a második helyi gyógyszerész Kobilitz Dániellel, 1840 februárjában vette meg a volt Balla-féle patikát. Ezt a vételt a kiküldött bizottság jelentése alapján a tanács meg is erősítette ,'1840. márc. 13-i ülésén /1376. 111. 1411. szóm V. A, 102/a - 10/90/. B. Vilmos ós neje Laszgallner Paulina hót óv múlva adta el a házat és a gyógyszertárat Matt- haide

sz Gusztávnak /Tanácsi Jkvek. 5618/1847. márc. 18. V. A.~T02/a - 14/94/. 13. A Benczúr-emléktábla a Dósa András múzeumba került. - A házról, funkciójáról művészettörténész szemmel Koroknay Gyula ir /19-20/. - Dienes ö. István a kötet "rendhagyó recenziójóban" /SzSzSz 1972. 3:54-57./ vitatkozik Koroknayval, felhívja figyelmét a megfelelő forrásokra, azok értékelésére, hasznosítási lehetőségére, pl. a "második" városháza kérdésében. - Ezeket a főszövegben magam is felhasználtam . 14. "A betsületes Nyiregyházi CSIZMADIA CÉHNEK Protocolluma ab erino 1818", 4. lapján. /Magántulajdonban./ A bejegyzés dátuma: 1820. aug. 9. - Juhász Kálmán, a kiegyezés korában városunk főorvosa, az 1886-ban elkezdett önéletiratom c. Írásában visszaemlékszik a 30-as évekre, gyerekkora Nyíregyházájára. Erről az épületről ilyeneket ir: "a szegleten, a debreceni utca északi végén volt a városháza, a város legszebb épülete azon időben, az észak felől nyiló kapuval, mely mellett ott feküdt a de re s ós bitófa : nem akasztófa, de nyaklóvassal ellátva. Á deres a nyilvános büntető szógyenpad, gyakran csődített maga köré embereket és gyermekeket azon alkalomból, mikor a mogyorópálca-, korbács- vagy virgáccsal osztogatták az Igazságot, minek végrehajtásával egy hajdú volt rendesen megbízva. " - Arról is beszámol ez, a magántulajdonban levő, gépelt másolatban csak részben ránkmaradt irés, hogy, még városháza korában, ennek az épületnek az udvarán nem egyszer tartottak cirkuszelőadásokat, műlovar társulati bemutatókat is. A kisgyerek Juhász Kálmán ezeket apja irodájának ablakából nézi végig: J. Mihály ugyanis a 30-as években városi mérnökként, majd tanácsosi minőségben állt a város alkalmazásában. 15. Magáról az elnevezésről később egy gyógyszertárakról szóló hírben olvastam a szabolcsi Lapok 1875. ápr. 11-1 szómában: "

A korona gyógytárt csak nemreg vette át sydeskuthy Bertalan. E hó elején Tirscher Gyula, iglói gyógyszerész vette át az arany sas

hoz c. gyógyszertárt, melynek volt tulajdonosa Barcsay Károly, a múlt hót folyamán vett vógbucsut városunktól, hogy uj állomását Szegeden elfoglalja." - Megjegyzendő, hogy a mult század végefelé a közeli Uj fehértó

n is van Koronához c. gyógyszertár. - Egyébként a gyógyszertárak kaTTTa^csoTatban is tanulmányozandó fazekas Árpád: Orvosi emlékek Szabolcs-Szatmárban Nyh. 1975., passim. 16 • Dienes

nek ez a dolgozata voltaképpen polemikus válasz /SzSzSz 1969. 3:103-107/ Koroknay Gyulának a Kelet-MagyarOrszágban megjelent cikkére, amely a megyei idegenforgalmi hivatal által a városháza falába helyezett emléktábla szö-