Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Lekly Béla: Napkor község földrajzi nevei
"vár" török eredetű szavunk, a "d" és "i" településnévképzö elsősorban az Árpád-korra jellemző/ arra.engednek következtetni, hogy a Kisvárda-Debrecen-Nagyvárad, valamint a Tokaj-Szatmárnémeti főútvonalak kereszteződésében levő, kivételesen magas dombon katonai létesítmény, földvár létezett, ami legkésőbb a tatárjárás idején elpusztult. A XIV-XV. századi oklevelekben emiitett, kiveszett T h e s á r települést a kutatók a kora-középkori királyi szolgáltató népek falvaként tartjók szómon, melynek jelentése a szláv tesár = ács szóval függne össze. Magunk azonban ezt is inkább a Tét /Tet-es Tes/ változatának tekintjük. A " Puszta ", " Haraszt " és " Gu t " is kiveszett kisebb településekre utalnak. /Gut a Gut-Keled nemzetségre is./ A kiveszett Ha rangod neve is besenyő településre vall. A napkori víznevek között még egy másik is akad, a Sámér /Sam-ér/ , amelyet a párhuzamos előfordulások alapján, szintén az Árpád-korra tehetünk. A " Lökös " dülő névben a Balogh-Semjén nemzetségbeli Kállayak egyik-másik tagjának megkülönböztető nevét tartotta fenn a hagyomány, mely a XIII-XV. századi oklevelekben is felbukkan. A " Peckes " is igen régi eredetű kaszóló-név, mely bizonyóra a Péc személy- és nemzetségnév "k" és "es" képzővel ellótott alakja. Igen korainak kell tekintenünk az archaikus hangzású, /talán iráni eredetű/ " ördöngős " nevünket is, melyhez egy település eltűnéséről szóló legendát is füz a szájhagyomány. Más nevek, mint pl. a Nyilas , PásI- >m , öt köb lós , Oroszkert ,. Urbáristák földje , Bá ró ré sz , Paptag , Papu r-ke rt , Magos-ke reszt , Tankos , stb. társadalmi viszonyokat tükröznek. A Nyilas a közösen használt földek nyilhuzásos felosztására, az Dtköblös az öt-köbölnyi gabona-féléve 1 bevethető terület nagyságóra utalt. A Páskom a falu belterületének közvetlen közelében levő legelő volt. Az Orosz-kert , Orosz-vég- és Sváb-vég a XVIII. sz. közepén - a pestis miatt meghalt jobbágyok helyére - betelepitett szláv, ill. sváb nemzetségü lakosságról kapta a nevét. A B ó rórész a Kállay Erzsébetet feleségül vevő báró Oósika Miklós történetíróról neveztetett el. Az Urbáristák földje még a jobbógyföldesuri birtokviszonyt szabályozó szerződésről, az urbóriumról nyerte nevét. A Magos-kereszt a Mária-Pócsra /búcsújáró hely/ vezető ut mentén található dülő neve. A Papni-kert és a Paptag
