Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Lekly Béla: Napkor község földrajzi nevei
a napkori egyházközség tulajdonában levő föld volt. A tanyák elnevezései /Kállay ^Ilonatany a, Harsteintanya , Czukortanya/ , valamint a Beri és Berstein-1ag, a XIX-XX . századi tulajdonosok nevét örökítették meg. A Kállayak kivételével mindannyian zsidó bírtokosol-'. A Tankos a II. világháború szomorú emlékét őrzi. A természeti viszonyokat tükröző elnevezések - mint a Haj nalháqó , Nyá rj asheqy , Aranyhegy , Kásás-hegy , Keményhegy , Sziget , Csikós lapos . Ludas tó . Sós tó . Titkos , Kigyós , Borju- hát , Méneskut , Rókalyuk , Rókás , Bodzás , Tövis-szer , stb. - nem Napkorra vonatkozó okleveles párhuzamok szerint - akár az Árpádkorba is visszanyúlhatnak. E nevek egyébként magyar nyelvű névadókra utalnak. A domborzati-természeti viszonyokat tükröző nevek könnyebb megértéséhez érdemes idézni a II. József kori térképhez fűzött 200 évvel ezelőtti megjegyzéseket 4 : "A falu körül néhány tó sohasem szárad ki. A Tesór mocsár föl van szerelve a szükséges hidakkal, amelyeken kivül a mocsáron, Semjén melletti eredetéig, sehol sem lehet átkelni. Kalló és Pócs-Petri irányában olyan magas sürü. tölgyerdő van, hogy az utakon kivül sehol nem lehet áthatolni rajta. Kálló-Semjén irányában fiatal, helyenként igen sürü a bozót. A mezők mocsarasak és csupán szükség esetén lóval vagy könnyű kocsival, nyáron, a megjelölt helyeken kelnek át rajtuk. A falu utcái és az országutak jók. Az Apagy irányában elterülő dombok, amelyeken kis szöllőskertek vannak, egészen a Sényő felé húzódó magaslatig, uralják a helységet, a környező vidéket, a völgyet és az Apagy irányában elterülő túloldali tájat." Ezt azzal kell kiegészíteni, hogy a falu határának Or.os felé eső lankásabb részében nagy szántó terület, Tura irányában pedig magas dombvonulat és több tó volt található. Kis- és Nagykálló irányában is homokdombok húzódtak. Végül hangsúlyozni kell azt is, hogy a falut Apagy irányá ba eső fólkörivben, a középkor évszázadaiban, kisebb patak folyta körül, amely Szabolcs-Balsa környékén ömlött a Tiszába és a Berettyót kötötte össze a Tiszával. Neve pedig hol Kék-Kálló, hol Kálló-ér, hol Berettyó, hol Okor /pl. Szakoly és Napkor mellett/, hol Tur, hol egyszerűen csak Ér /=Okor/ lehetett. Ma azonban mór csak a sok tó, nádas és néhány kanális, no meg a ré-
