Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Margócsy József: A nyíregyházi városházák

vegének adatait birálja. Későbbi, 1971-ben megjelent könyvében /Nyh . művészettörténeti emlékei/, Koroknay már hasznosítja az itt megvilágított összefüggéseket /28-29/. 17. Legjobban az Éble által közölt térképen tűnik ez ki, 1804ből /113/. Lásd még levéltárunk T. 268. sz. térképét is 1840-ből. - A két curiális épület közül a régebben megváltott, Dessewffy féle házrósz kisebb ós elhanyagoltabb lehetett. A városi épületek 1824. évi, "betsük" szerinti felsorolásában "a méltóságos gr. De3sewffy família részéről aguirált curiális épület" 4916 ft 24 krajcár, a Károlyi féle pedig 12 ezer forint értékben szerepel /1824:37. sz. V. A. 113 - 1/215/. - Egyébként egy igen részletes, többoldalas leltár is rendelkezésre áll a Károlyi féle "curiális udvarházról". Valószínűleg az 1824. évi örökváltság előzményekónt veitek ilyen gondosan számba. /A Leffler jegyzékben az 1826-i iratok között szerepel 1. számmal, V. A. 101/j - 41/41./ - A teljes átvétel után "szolgálati" lakásokat helyeztek el itt, a bolthelyiségeket továbbra is kiadták, egy nagyobb lakrészt üresen tartottak a "néha-néha ezen városon keresztül utazó vendégek számára", természetesen csak a kiváló előkelőségeknek; a többieket a nagy vendégfogadóba, a katonákat pedig beszállásolés utján a polgárokhoz utalták /1824:37. sz. - V. A. 113. - 2/215/. - Nem túlságosan kedvező képet kapunk az épületről, annak 1830-as évekbeli állapotáról Juhász Kálmánnak az előbb is idézett emlékezéseiből: "hol most a városház palota áll, egy földszintes, juhakolhoz hasonló hosszú épület vonult el, mely a város tulajdonához tartozott s két udvara volt. Déli felén a városi ügyvéd lakása, északi felén a városi főjegyző, Galanek János lakott és Ballá Sámuel nagybátyám, a gyógyszerész, kinek gyógytára is ez épületben volt; a déli szárnyon egypár szatócs és üvegkereskedés vitt n.ég üzletet." - Megjegyzendő: a város második patikájának üzemben tartásával már a 30-as évek végén megbukott Ballá előtt is próbálkoztak; folyamatosan azonban majd csak a város által elhagyott, a most szóban forgó épületbe költöző Benczúr Vilmostól kezdve működik, - éppen száz esztendeig, az épület elpusztulásáig. 18. Lásd SzSzSz 1983. 3:46. 19. Az 1967-ben megjelent Művészeti Lexikon III. kötete ismerteti a Povolny epitészcsalód tagjait, közelebbről P. Ferencet is /824-5/. - Dankó Imre szives, baráti közléséből ismerhetem azt a hosszú listát a debreceni helytörténeti müvekről, képzőművészeti szakkönyvekről, amelyek Pavolnynak áldásos debreceni működéséről számolnak be Írásban é.-. képben. 20/a. A Povolny féle tervek négy darabja, a városi mérnöki hivatal régi iratainak rendezése során került ujabban hozzáférhető állapotba, 1982 óta. A "föld alatti alaprajz"-on kivül megvan a földszinti alaprajz töredéke i9 /a lap baloldali része hiányzik a beosztás-szövegmagyarózat egyrésze nem olvasható/, továbbá: az itt reprodukált homlokzati kép

e ós az első emeleti alaprajz /lásd képmellékletek/. - GoruJt" tervezósnsk vagyunk tanúi, mert az épület funkciójónak meg-