Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
kiterjedésű határ bőségesnek tekinthető ós ez a nagyság már önmagában megdönti az ellenkező állításokat. A határ, mint mondják, annyira bőséges, - hogy 1786-ban, amikor felosztották a határt, annak érdekében, hogy a földesúr ne jusson ott telekhez nem kallói "Nemes Urakat Telkek felvásárlására úgyszólván erőltették". 167 A történelmi források alkotóik személyes érdekeit is tükrözik. A földesúri család szándéka saját majorság kialakítására irányult . Ennek érdekében látszólag eltúlozta a határ valós 168 kitérj edését. A mezőváros és a Kállay család levéltári anyagában sem bukkantunk olyan adatra, amely igazolná azt a gyakorlatot, miszerint más helységbeli lakosok, nemesek nagy számban kaptak volna birtokot a határban. A feltételezés alapjául három nemesi családnak a Dessewffy /a Butyka puszta nevü birtoka nem a határ része/, a.Pap és Szoboszlai családok fekvő jószágai szolgáltak. A felsoroltak mindegyike régi /a Dessewffy család /ősi/ birtokosnak számított a területen. A földesúr jó taktikával ezt a tényt nagyíthatta föl és érdekeinek megfelelően használta fel, A városlakók 1713-dik évi panaszából kiderül, hogy akkor csak a legjobb területeket művelték. A határ kiterjedése akkor még nem jelentett korlátokat, hiszen a szomszédos prédiumok területét is szántották. így érhető az is, hogy a betakarítás Ifi idején aratómunkásokat, gyakran ruszinokat kellett fogadniok. Az évszázad derekát követő években a helyzet rosszra fordulhatott, amikor a szomszédos területek is fokozatosan betelepültek és a város lakosai kezdtek kiszorulni onnan. Egy 1773-ban készült kimutatás szerint még 42 gazdának volt extraneus birtoka, akik "a Földes Uraság Kallóban való bé jövetele előtt a Kállai határnak szük volta miatt Harangi, Nyíregyházi, Hugyai, Geszterédi, /K/álló/Semjóni Magyi határokat szántották három és több ekékkel". 170 ugyancsak ebben az időben történt, hogy a környező települések benépesülése x és a földesúri gazdaság erősödése megszüntette az extraneus birtoklás lehetőségét. /Megállapításunk helyességét bizonyítja még a gazdálkodásban a földmüvelés túlsúlya, a határhasználat módja is./
