Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
A pontosnak nem tekinthető, sőt nagyon is esetleges számítások is hasonló következtetés levonására késztetik a kutatót. A határ már ismertetett nagyságából levonva a Kiss Lajos által felmért tavak kiterjedését, kb . 1735 jugerumot, megkapjuk a müvelésbe vont terület nagyságát. A szerzőnek már ismertetett számvetése a XIX. századvégi állapotokat tükrözi, ezért fontosabb adatnak tűnik a városi magisztrátusnak 1818-ból származó becslése, amely szerint a szántóföldek közötti "használhatatlan vizes részek. Tavak körülbelül 2 000 jugerumot tesznek". 1 ' 72 Az bizonyos, hogy a megelőző évszázadban még ennél az értéknél is nagyobb lehetett a vizes részek kiterjedése, de az eltérést becsülni nem tudjuk. Külön kimutatás hiányában, ugyancsak nem megbizható módon a belső legelő területét is pontatlanul, néhány száz holdnyinak tekintjük. Ilyenformán kb. 2 500 jugerumot vonhatunk le a határból. A szántók kiterjedése tehát 5 500 jugerum lehetett. A nyomásos rendszer miatt a területet 1/3-dal csökkentve 4 300 holdnyi terület állhatott a XVIII. század végi összeiráson 2 500 - 3 000 lelket számláló mezővárosi lakosság rendelkezésére. Egy lélekre kevesebb mint két hold jutott. Háromszoros magtermelés esetén azon kb. 6 köböl búzát lehetett betakarítani. /A kenyérgabona a termeivényeknek 3/4-ét - buza, rozs - adta!/ Ebből kellett a jövő évi kenyérgabona szükséglet biztosítására vetőmagra félretenni három-négyszeres maghozam esetén a termés 1/3-a - 1/4-e - biztosítani a táplálkozáshoz szükséges mennyiséget, amelyet Orosz István 1,25 - 1,5 köbölre /kb. 210-250 kg/ becsül. 173 Franciaországban F. Braudel fejenként 4 hektoliteres /kb. 310 kg/ fo174 gyasztással számol. A termésből ki kellett szolgáltatni a földesúr járandósógát és fedezni kellett az állattenyésztésből származó jövedelemmel együtt a létminimumhoz szükséges javak beszerzését - élelem, ruházat, lakás, háztartási és személyi 175 felszerelések, egyéb. Számitásunk végeredménye annyira lehangoló, hogy már azon is csodálkozhatunk, hogy a ián éltek a városban. Valószínű, hogy túlságosan is pesszin, ,ák voltunk a számításkor, de az mindenképpen bizonyos, hogy a határ nagysága, a hagyományos gazdálkodási mód kizárólagos gyakorlása esetén több ezer fős lakosság megélhetésé^ biztosítani nem tudta . Ez a tény mégha-