Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
vizsgálata az össznépesség általunk becsült értékeinek ellenőrzését is lehetővé teszi. Ha csak a reformátusokra vonatkoztatott népességszámból, mint biztosabb adatból indulunk ki, és a természetes szaporodás ismert képlete segitségével követjük nyomon a népességfejlődést, a következő jelenséget tapasztaljuk: 1739-re a református népességnek 2300 lélekre kellett vol155 na növekednie. Az országos pestisjárvány a Szabolcs megyei helységek közül Kallóban pusztitott a legjobban. Az áldozatok 156 száma 827 volt. D A reformátusok száma ebből 605 lehetett. Ez alapján a kálvinista lakosság 1740-ben 1721 lelket számlálhatott. Számuknak 1792-re 2887 főre kellett volna növekednie. Számitásaink szerint ebben az időben éppen 1000-rel volt kevesebb. Mivel követett módszerünket és a kapott értékeket megbízhatónak tartjuk, a hiányt máshol kell keresni. Az eltérés magyarázatát a vándormozgalom alakulásában találjuk meg. Vándormozgalom a XVIII. században A vándormozgalom lefolyásáról a két anyakönyv, az 1699-es és az 1714-1752 között készült dikális, valamint a jobbágyszökósekről készült összeirások teljes névanyagát használtuk fel.* 1 A vizsgálat során nem vehettük figyelembe az azonos nevüek többszöri előfordulásait, pedig 1699-ben /később is/ bizonyos neveket sokan viseltek. A vándormozgalom végső mérlegét nem befolyásolja eljárásunk másik hiányossága, hogy nem vehettük figyelembe azokat, akik az időhatárok között be és ki is költöz tek a városból. A vándormozgalom időhatárait forrásaink jelölték ki, igy azt 1699-1720 és 1720-1790-es évek között vizsgál, 158 tuk . Az első időszakban vizsgálataink szerint 1000 fővel csök kent a népesség . Veres Miklós 1698-1718 között még ennél is 159 nagyobb, mintegy 300 család elköltözéséről ad hirt. Az 1707, évi összeirás ugyanakkor arra is felhivja a figyelmet, hogy a már addig is jelentős elvándorlás veszteségót a bevándorlók pótolhatták. Az Alföld televényes, kövér földü területei felé történő vándorlás ténye közismert. Szabolcs megye földrajzi helyzetéből