Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

megbízható megoldás, hiszen a vándormozgalom az államilag támogatott katolizáció némiképpen változtathatott az arányokon./ Az 1720 körüli össznépességet 2400 lélekre becsüljük. Népességfejlődés a XVIII. században A XVIII. század legelejének népességszámát az 1699-ben készült dikális összeirás alapján határozhatjuk meg. Akkor 380 adózó családfőt találtak a városban.

148 A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a fejedelem Kallót hűséges szolgálataiért 1704-ben kivonta Szabolcs megye joghatósága alól, s utasitására "az több hajduvárosok közé applical149 tátott", ezért az 1707. évi összeirás kallói lapjait a Hajdúkerület anyagához csatolták. Abban 540 adózó családfő nevét tüntették fel. A két összeirás nem*azonos szempontok alapján készült. 1699-ben az adózó népességet vették számba. 1707-ben a dicatort utasították, hogy "vegyék Constriptioba minden helységben legelsőbben is a constribalo hely földesurait, a nemesi rendet, a venerabilis clerus ós akármely religion levő egyházi személye150 ket". " A két időszak között eltelt időben a vár helyőrségének egy részével csökkent a. katonák és ezáltal a városban élők l^l száma. Az elmondottak mérlegét megvonva Nagykálló népessége 1699-ben 2400-3100 lélek körüli lehetett, amihez a katonák és hajdúk száma kapcsolódik.

152 Az 1707. évi összlakosság becslése előtt rá kell mutatni arra, hogy ekkor sem irtak össze mindenkit: "Tudtára adatik mindazonáltal a dicatornak, hogy a főós nemesi, annyival inkább az egyházi és a hadakban levő ren153 deknek sem személyük... nem fog dicaltatni". Nagykálló 1707ben 141 katonát állitott ki. 141-gyel növelve és 680 családra becsülve a népességet, a város lélekszámát 3400-ban állapítjuk meg. 1707-hez képest 1720-ban 1000 főnyi népességcsökkenést mutathatunk ki. A népességfejlődés menetének későbbi évtizedekre vonatkozó