Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

A születések időhullámzása Az időhullámzás összefüggésben van a családok életmódjával, gazdasági lehetőségeivel, táplálkozási szokásaival stb. Vizsgálata ilyenformán az életmód bővebb megismerését is segiti. A század első felében, a reformátusok anyakönyvi bejegyzései szerint, a születések megoszlása a hónapok között egyenletesebb volt, mint később. Mindkét időszak közös jellegzetessége, hogy a február, március hónapok magasabb születési számaikkal tűnnek ki. Az ellenpontot a nyári hónapok jelentik. Nagykállóban a születések száma, más településekhez hasonlóan két csúcsot, egy kora tavaszit és késő őszit mutat. ^ A kapott eredményt kilenc hónappal eltolva a termékenységi időszak időhullámához jutunk, aminek csúcsa júniusra, mélypontja októberre esett. A házasságokban a gyermekszületések vizsgálata lehetővé tette a meddőség vizsgálatát is. A kapott eredmény szerint az első házassánok,9 %-ban nem születtek utódok. A viszonylag nagy számú, de a korra jellemző meddőség magyarázhatja a nem annyira nagy számú, de elterjedt gyakorlatot, az örökbefogadást. Az általunk vizsgált esetekben özvegy anyák, akik gyermekük felnevelésére elégtelenek voltak, mondtak le utódaikról. Az esemény a magisztrátus előtt történt. Az anya hivatalos nyilatkozatban lemondott az uj szülők javára, mint ahogy ezt tette 1804-ben a hadházi születésű Szabó Oános özvegye, aki kötelezte magát, hogy két éves lányát "Nyeste György Eö kegyelme és Felesége Hegyi Mária Asszony örökbe. Gondviselése alá vévén, azon Leánykát soha magához vissza venni nem fogja"."

1

''

1

"

7 "A másik fél pedig ugy fogadta "mint/ha/ tulajdon magzattyok volna". ^ Születés és keresztelés A szülést a rokon, ismerős asszonyok segitségével a bába vezette le. Működéséről az anyakönyvek tájékoztatnak. A XVIII . században két bába működött a városban. Feladatukat bizonyára