Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

nyes volt

, Az általános eljárást irták le 1775-ben: "Bereczki Istvánná részeges élete és nős paráznasága miatt ma publice poenitelt, azután pedig férjével, kitől elszökött vala össze adódott e kóppen: A L/elki/ Pásztor két Betsületes Emberek előtt a Parochiális Házban a meg esett Féllel az Ártatlan Félt meg követtette, az ártatlan pedig kedvébe vette, egymás kezét fogván, házassági hűségben állandó megmaradást Ígértek egymásnak. Ezzel elbocsáttattak. "1°

5 Végezetül, mintegy összegzésképpen az általunk vizsgált 102 eset alapján a paráznaságot elkövetett nők botlásainak arányát közöljük az alábbi csoportosításban: nős parázna 20,3 % özvegy parázna 10,6 % leány parázna 55,3 % árva leány parázna 1

3,8 % 100,0 % z ü 1 e t ó A régi közgondolkodásban a gyermek áldást jelentett. Különösen a fiúgyermekek érkezését várták a szülők, mert az munkaereje révén a gazdaság segitője, a gazdálkodás továbbvivője lehetett. "A gazdaságban a nő sokkal kisebb értékű munkarő mint a féri a nő gyengébb, nem tudja elvégezni a férfimunkát . "

106 A szülés során az anya igen nagy kockázatot vállalt, "hiszen abban a században majdnem minden negyedik asszony a szülésbe hal bele, vagy legalábbis súlyos betegséget kapott

." Ugyanakkor a kor halandósági viszonyai közepette két gyermek felneveléséhez, Kováts Zoltán szerint" öt gyermek megszületésére volt szükség.*

08 A születések számának alakulása Abban a korban, amelyben a vallásos szemlélet meghatározta az emberek gondolkodását, és jogosan félhettek a betegségtől, haláltól, a szülők igyekeztek minél hamarabb "Isten