Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

országának" polgárává keresztelni gyermeküket. A hit nem viselte el azt, hogy az újszülött esetleg a kárhozatra jusson. Ez alakította ki a bábák keresztelési tevékenységét, amit az egyház tilalma ellenére sok helységben mégis gyakoroltak, a reformátusok. Nagykállóban ennek a szokásnak nem bukkantunk a nyomára. A XVIII. század első időszakában a kallói református családokban született gyermekek száma éves átlagban 90,2 volt. Az eltelt 19 év alatt a születések évi megoszlása egyértelműen és jelentősen csökkent. /9. sz. táblázat./ Az 1767-tel kezdődő közel négy évtized egy évre eső születési átlaga 84,1, ami a század elejéhez képest 9,3 %-os fogyást tükröz. Az 1760-1770-es években lényegesen kevesebb gyermek született. Ennek okozója lehetett az 1739-40-es pestisjárvány pusztitása következtében kialakult demográfiai hullámzás. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy erre az időszakra esett a földesúr és a városi lakosság közötti ellentétek elmélyülése is. Több család a város elhagyására kényszerült. Ismert dolog az is, hogy a 60-as évek a mezőgazdasági termelés szempontjából országosan gyengének számítottak. /A kettő közötti kapcsolat feltárása még nem történt meg./ A század utolsó dekádjának és a XIX. század első éveinek kiugróan magas születési számában a már feltételezett demográfia hullámzás és egyéb demográfiai törvényszerűség mellett /járványos évek után történt/ a beköltözés is szerepet játszhatott. A pontosan vezetett anyakönyvek lehetővé tették az ikerés a halvaszületések statisztikus feldolgozását. Az előbbiek 15 %-os, az utóbbi emiitett csoport 12 %-os arányt képviselt. A katolikus felekezetű lakosság egy évre eső átlagát 7,5nek találtuk. /10. sz. táblázat/. A kereszteltek száma 1780-ig ugrásszerűen növekedett, az azt követő időben az ingadozó értékek a jellemzőek. A növekedési periódus több jelenséggel magyarázható. A város földesura a Kállay család, katolikus volt. A "Família" jelenléte erősítette az egyház tekintélyét az amúgy református többségű városban. Az anyakönyvezés megindulása ós a Kállayak beiktatása a város birtoklásába szinte egy időben törtónt. A földesúri gazdaság kiépülése, de a vármegyei központi szerepkör erősödése is uj telepesek beköltö-