Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
lott. Viszonylag gyakran tartották a szertartást a parókián is, de azok szinte kivétel nélkül özvegyek második házassága volt. A házasságokat ha nem is mindig szerdán, de mindig a hét 88 első felében kötötték. A hétvégi lakodalmak tilalmát a protestánsok nagy valószínűséggel megtartották. Ennek biztositéka a lelkészek szigora volt. A tiltást a vegyesházasságok esetében mégis könnyebben megszeghették a.hivek, amit több anyakönyvi bejegyzés bizo 89 nyit * Végezetül a házasságkötések néhány jellegzetességét kivonjuk bemutatni. Ezek mindegyike önálló fejezetet igényelhetne, de tekintettel az anyag ilyen irányú feldolgozásának még fennforgó korlátaira és az adatszegónysógre, a bővebb kifejtésre nem törekedhettünk. Hatásuk a társadalmi élet terén, a településviszonyokban egyaránt kimutatható. A vallási élethez, közelebbről a vallási endogámiához tartozik a vegyesházasságok kérdése. Ennek jelentőségére már többen rámutattak. A vallási elkülönülés a városban rendkívül éles volt ..Adataink a század utolsó negyedére vonatkoznak, de a megállapítást az évszázadra nézve is érvényesnek tartjuk. A reformátusok házasságaik 1,04 %-át kötötték a görög ós 1,74 %-át a római katolikusokkal. Hasonló törekvést a katolikusok körében is tapasztaltunk, de tekintettel kisebb létszámukra, ez kevésbé markánsan jelentkezett. Házasságaik 12 %-ban református, 8 %-ban görögkatolikus és 4 %-ban luteránus volt az egyik fél. A vallási endogámia felveti azt a kérdést, hogy az mennyiben jelentett területi elkülönülést is? /Erről részletesebben még szólunk, itt csak annyit állapithatunk meg, hogy a vallási alapon történő területi elkülönülés a lakóövben fennállt./ A városban élő nemesség /csak 30 család adatai alapján/ kerülte az adózókkal történő házasságkötéseket . /A felsorolt társadalmi kategóriákat az anyakönyvi bejegyzések alapján különítettük el./ Ennek sikere két tényezőn nyugodott, úgymint az anyagi helyzeten ós az életkoron. A nemesek - feltehetően szegényebb tagjai és az Özvegyek nemtelenekkel is házasodtak. /Csak a férfiak párválasztását vizsgáltuk./
