Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
Végezetül néhány szót kell ejtenünk a k i h á z a s i t ó s mérté - kéről és.a mórinqról . Forrásaink szegénysége, az abban szereplők családi, gazdasági viszonyainak feltáratlansága az elemzést lehetetlenné teszi. A férfiak házasságra lépésének időpontját az apa beleegyezése, az "atyai áldás" megadása jelentősen meghatározhatta. A fiúnak a házasságkötés pillanatában meg kellett állnia a saját lábán. Ehhez a "mankókat" az apa gazdaságában, vagy annak segítségével szerezte meg. Veze András /taxás nemes/ fia házasság ra lépésekor a következő jószágokat irattá gyermekére: egy házat, utána való szántó ós kaszáló földekkel, három kertekkel ós még most is használható Istállóval, Szállásföldekkel". Fintor Dános, amikor lányát férjhez adta, komoly hozományt ajánlott fel, de azt Írásba foglalta, ami azt mutatja, hogy azok az ifjú asszony tulajdonában maradtak az elkövetkező időkben is. A leányát ellátta: "szükséges öltözettel, házbeli eszközökkel, - adott egy Tehenet harmadfűre menő borjúval, egy 91 különös és kész Házat, egy darab Szőlőt". A házassági szerződések közül a móringolás a XIX. század elején jelent meg Nagykállóban. Móringlevelet - forrásaink szerint - csak özvegy férfi adott második házasságkötése előtt. Ez mindenben igazolja Tárkány Szűcs Ernő megállapításait az.ól92 1 tala " alföldi tipusu "-nak nevezett móringra vonatkozóan. Megállapítását annyiban egészíthetjük ki, hogy a szokás nemcsak az uj feleség, hanem a megözvegyült férfi első házasságából származó gyermekek jogait is védte. Ns. Denei György özvegységre jutott és 1826-ban feleségül kérte ós kapta SuskÓ Mihály özvegyét, akinek az alábbi móringlevelet adta: ha ő halna meg előbb, a feleségéé, illetve annak leányáé "Lakóházamnak fele, ugy nem különben egy puszta dohányos Kertemnek is fele 1 ',, másik részét ezen ingatlanoknak saját lányára, Ns. Ifj. Borsy 93 i Györgynóre hagyta. Paráznaság, házasságtörés •ól tudjuk, hogy a téma nem tartozik szorosan a házasságok statisztikai vizsgálatához, de ugy gondoljuk, hogy a kiala-
