Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

- Az özvegy nők iránya a század elején igen magas volt, a későbbi ki*rbi mindenképpen a csökkenés a jellemző. A házasságok kormegoszlása A XVIII. század utolsó harmadában a házasulok életkora látszólag kifejezetten magas, a férfiak korátlaga 27,1 év, a nőké 21,3 óv. Az özvegy házasságkötések természetesen a korviszonyokban is tükröződnek. Az első házasságkötéskor az ifjú férjek átlagéletkora 23,8 év, a menyecskéké pedig 19,6 év. A nagykállói lányoknál fiatalabb korban mentek férjhez a Dunántúl déli részén. Ott a lányok 17-18 éves korban szakadtak 76 ki családjukból. Az ellentétes országrészen, Kallóhoz közelebb megváltozik a kép, mert a házasságra lépő nők kora emelkedést mutat. Kismarján 20 óv, Átányban 21,1 év. Nagykállóra is igaznak érezzük Kováts Zoltán megállapítását, mely szerint Hajdúnánáson a nők "sem túlzottan fiatalon, sem túlzottan a termékenységi időszakba érve kötnek házasságot"P

7 A nyugat-európai 7 8 házassági modell Magyarország nagy részén nem érvényesült, állapitja meg Andorka Rudolf. Megállapításának érvénye alól mezővárosunk sem kivétel. A házasságok korcsoportonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a férfiak 47 %-a 24 éves korig, a nők 55 %-a 20 éves kor 80 előtt léptek házasságra. /6. sz. táblázat/. A házasságkötések idényhullámzása A házasságkötések idényhullámzását igen sok tényező befolyásolta, de a parasztközösségekben a gazdálkodás által meghatározott életforma mindenképpen meghatározó tényezőnek számit. Kováts Zoltán ós Cs. Tóth Péter a táj hagyományokat tekin81 ti fő tényezőnek, ami ebben a megfogalmazásban túlságosan általános kritérium. Mint alább kiderül fontos szempont az is, hogy első vagy második házasságról van e szó. A XVIII. századi Nagykálióban kötött házasságok időhullámzása változó képet mutat. A század első harmadában még a házasságkötések viszonylag egyenletesen oszlanak meg az első félév