Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

zasságkötését tüntették fel ugy, hogy az számunkra is megismerhető legyen. /4. sz. táblázat/. A század második felének bejeg, :ósei a teljesség igényével készültek, az egyedül maradt férfiak és nők második házasságkötését egyaránt feltüntették. /5. sz. táblázat/. A házasságok 20,1 %-a esett rájuk. Minden száz megkötött házasságból husz az özvegyek házassága. Hajdúnánáson, a XVIII. század végén /1790-92/ Kováts Zoltán ezt az arányt 38 %-nak találta. Ebben az ötéves periódusban Kallóban is hasonlóan magas, 37 '/',os részesedési arányt kaptunk. Ezt az értéket, mint ahogy Kováts Zoltánét sem, az egész korszakra vonatkoztatni nem sza74 bad . A hajdúnánási érték valóban magasnak tűnik, amit igazolnak a csurgói anyakönyvek 26,1 %-os és a sződi 28,7 %-os 75 értékei is. Az összehasonlításkor mindig látnunk kell azt, hogy azok mindig egy-egy településre vonatkoznak. A feidolaozások száma még nem teszi lehetővé az általánosítást! A XVIII. század második felében kötött özvegyházasságok számadatait ha ábrázolnánk, egy olyan görbét kapnánk, amely igen meredeken kicsúcsosodna az 1785-1792 közötti időszakban. /5. sz. táblázat/. A hirtelen emelkedés sejteti, hogy valamilyen külső hatás /himlőjárvány/ a jelenség okozója. A második házasságkötésben az özvegy férfiak valamivel nagyobb aktivitást tanusitottak, ami nyilván természetes is abban a társadalmi rendben, amely a férfiak számára nyújtott előnyöket. A házasságok számszerű vizsgálata néhány következtetés levonására kinál lehetőséget: - A század elején a házasságkötések számának évi átlaga lényegében magasabb volt, mint a későbbi időszakban. Változás inkább csak a XIX. század legelejétől következett be . - Az 1790-es években a házasságok számának nagysága a második házasságok kiemelkedően magas értékeinek tudható be . - Az első házasságok számarányait vizsgálva a fenti megállapításokat kiegészíthetjük. Amig a század elején az első házasságok évi átlaga 15,9, a későbbiekben csak 14,9 .