Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

mést hoz, házfedésre alkalmasat, ezzel a lakosok jó haszonnal kereskednek. A falu közepén sánccal körülvett favár nyomai láthatók. A hegy lábánál nem nagy távolságra esik innen báró Perényi Zsigmond timsófőzője kies völgyben, jó munkával kiválóan jövedelmez. Egyébként reformátusok lakják, ők használják az egykori katolikus kőtemplomot. Több földesúr bírja. 7. Daróc, jelentékeny falu sok kedvező adottsággal a mezei gazdálkodásra. Ugyanis termékeny gabonatermő földje, kövér és jó talajú legelője, makkos, több fajta hatalmas fákból álló, vadakban gazdag erdeje van. Ebből a földesuraknak, főleg Lónyay Gábornak — aki a falu határát saját kezelésben műveli —, főleg gabonából és hizott sertésből jövedelme van. övé a Pethlen és Kisasszony nevű, bőséges jövedelmű uradalmi erdő is. A falut magyarok lakják — akiknek temploma régen a katolikusé volt —, újabban tót telepesek nagy szorgalommal gyarapítják. Több földesúr közös birtoka. 8. Asztély, szerény falucska, a Micze folyó veszi körül, amely Beregszász mezővárosának Szegi nevű malma mellett a Vérkéből ágazik ki. A földje természettől terméketlen, bőséges trágyázással válik termékennyé. Több földesúré. 9. Surány, népes, sáros falu, a Namény felé vezető úton. Szántóföldjének és makkos, vadászatra igen alkalmas erdejének kiterjedése a magyar és az újabban betelepített tót lakóknak nagy száma miatt egyaránt említésre méltó. Kiterjedt szántóföldje bőséges trágyázás után jó gabonatermést ad. A Micze mellett fekvő rétéit a folyó gyakran elönti. A református temploma egykor katolikus szentegyház volt. Több földesúré, ezek között a Bayak része a legnagyobb. Bay Károly és József itteni kényelmes és szép lakóházukat régebben nagy költséggel építették fel. 10. Marok és Papi, közepes nagyságú, terv szerint egyesítendő falvak a folyó mellett, amely mellé épültek, áradásainak annyira ki vannak téve, hogy lakói gyakran a háztetőkön keresnek menedéket. Gabonatermő földjük csak erős trágyázással szelídíthető meg, ha csak lakói — nagyobbrészt tótok — nem akarnak megcsalatkozni. Bessenyey, Bay, Neubauer és Vitkay famíliáké, temploma régen katolikus volt. 12. Hete, nemes falu, ezek a birtokosai, határát terméketlen posványok veszik körül, lakóitól nagy munkát kíván, ezért a teljesen magyar, helvét hitvallású lakosai kénytelenek fuvarozással fenntartani életüket. 13. Fejércse, átkozott rossz fekvésű falucska, szűk határát a Csaronda gyakori árvizei rongálják. A Bayak és a Rhédeyek birtoka. 14. Csaronda, sáros falu, pangó vízállások — amelyet a Szipa pataka is növelni szokott — torkában sok bajjal megverve, nevét Csarodának, vagy amint a falut elhagyja, Csernavodának nevezett és határát gyakorta károsító folyóról vette. Ennek vize fekete és a legnagyobb szárazság idején sem