Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István
apad ki. A Lónyay, a Bay családoké, akik az itteni, a Csaronán épített hídon vámot szednek, és a falu határában a három erdőt, Akolt, Egrest és Bencét bírják. Lakói helvét hitvallásúak és magyarok, nemesekkel vegyesen. A templomukról, ahová járnak, világosan látszik, hogy katolikusoké volt. 15. Tákos, a Tisza és a Csaronda vizével keveredő mocsár mellett fekvő falu, terméketlen határral. Lakói magyarok és helvét hitvallásúak, legszívesebben halászattal foglalkoznak, de szarvasmarhát is tenyésztenek, és szorgalmasan méhészkednek, hogy határuk terméketlenségét pótolják. Legnagyobb része a tákosi Buday családé. 16. Ugornya, Gergelyi faluval egyesítve a Tisza mellett, legelőivel, rétjeivel és kaszálóival. Ha az időjárás kedvező, almás- és szilváskertjei által boldogul. Földműveléssel foglalkozó lakói a mezőgazdasági termelést a Nyírben végzik, és kiváltképpen halászatból élnek. Több földesúr birtoka, ezek a Tiszán lévő révet a kamarával közösen bírják. 17. Jánd, a Tisza partján fekvő népes falu, környező határa inkább legelőnek, mint gabonának való. Azt nagy költséggel és fáradsággal Nyírből hozzák. Lakói leginkább fuvarozásban szorgalmatoskodnak, és helvét hitvallásúak. A falunak a kiváló almás- és szilváskertein — amelynek termését aszalva a Nyírbe hordják eladás végett — nagy haszna a szarvasmarhatenyésztésből származik. Gyulay Albert gróf, a Vitkay család és mások birtoka. A Tiszán állított rév jövedelme a Gyulay és Károlyi grófokat illeti. 18. Gulács, hasonló fekvésű és természetű, mint az előbbi, és az itten lakó nemeseké. Erdőben szűkölködik. Legelső a faluban a jeles Gulácsy család, amely itt is lakik. A templom alapja azt bizonyítja, hogy egykor a katolikusoké volt. 19. Tivadar, Tisza mellett fekvő falu, termékeny, kövér szántóföld és legelő vidámítja, de árvizeknek van kitéve. Szilvából készített aszalványát az asszonyok szerfelett dicsérik. Lakói a helvét hitvallás követői, a régi katolikus templomot látogatják, halászni nagyon szeretnek. A Tiszán át Szatmárba vivő réve a Károlyi grófi családnak jövedelmez. 20. Badaló, 21. Halabor, a két falu a Tisza partjára épült, a természettől fogva hasonló határral és jelleggel. Az előbbi a Farkas és a Bay családé, emez pedig több földesúré. Gabonatermesztés és marhatenyésztés mellett szilvaaszalással — amelyet piacra Máramarosba hordanak — és halászattal foglalkoznak, s helvét hitvallásúak. Halaborban kevés számú görög katolikus is él. A falu közepén mocsár terül el. Mikor a Tisza vize megárad, a falu lakóit a házaikból kiszorítja. 22. Csorna, a beregszászi anyaegyház filiája, ruthén telepesekkel. Különféle vadak vadászására igen alkalmas makkos erdővel, de szűk határral. Csomay és Kajdy családok birtoka.